Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Schmidt József: Trombetti Alfredo. L’unita d’origine del linguaggio. 451

462 SCHMIDT JÓZSEF. «Le radici» ez. fejezetben rögtön a gyökerek osztályozásával kezdi: a gyökér lehet 1. interjectionális; 2. pronominális v. demonstrativ; 3. prselicativ, és pedig a) igei ós b) melléknévi jellegű. Főnévi gyökereket tehát T. nem vesz föl, hanem azt mondja, hogy igazi nomen substantivum egy nyelvben sincs (61. 1.). WUNLT, mint ismeretes, éppen ellenkezőleg azt mondja, hogy a névszó az eredeti, s csak a fejlődés későbbi fokán csatlakozott hozzá vagy ágazott el belőle az ige. Idg. szempontból is tényleg azt kell mondanunk, hogy nomen és verbum közt elvileg külömbség nem volt, mindkettőnek alapja a basis; hogy ez mint nomen vagy verbum jelentkezik-e, az csak jelentésétől függ, pl. idg. pede (láb) nominális, idg. eje (menni) verbális basis ; ebből érthető, hogy a declinatióban és conjngatióban azonos ragok jelentkeznek (HÍRT, Handbuch, 201). — A gyökerek, mondja T. tovább, rendesen egytagúak. «Egytagúságukat már a priori, psychologiai okokból állították ... A tények vizsgálata megerősíti ezt az elméletet.» Az a psychologiai indokolás nyilván ADELUNG föltevése : «Jedes Wurzelwort war ursprünglich einsilbig, weil der noch rohe Naturmensch seine ganze Vorstellung mit einer Öffnung des Muudes hervordrángte» — vagy ennek a föltevésnek W. v. HUMBOLDT által való subtilisebb fogalmazása (DELEK. Einl.4

135); de sehogy sem fogadható el. Sőt BOZWADOWSKI pl. (Wortbildung u. Wortbedeutung, 17—18) minden nyelvtudományi segítség nélkül tisztán psychologiai alapon akarja kimutatni az idg. gyökérszavakról, «dasz sie in grauer Vorzeit zweigliedrige Gebilde gewesen sein müssen». S ezt az elméletet a tények vizsgálata, legalább az idgban, csakugyan megerősíti: nem hogy egytagúak lettek volna a gyökerek (basisok), hanem ellenkezőleg túlnyomó többségükben kéttagúak voltak, sőt valószínű, hogy egytagúak egyáltalában nem is voltak (HÍRT, Der idg. Ablaut 32). Nem igaz tehát, a mit T. az ilyen kéttagú gyökerekről mint bhere v. bhewa mond, hogy kéttagúságuk onnan van, hogy bher, illetőleg bhew egytagú gyökerekhez egy-egy hangzó csatlakozik; hanem ez a hangzó a kéttagú basisok integráns része. Az sem igaz, hogy a bhewá-tyipus «az abstrakt nomina suffixumát foglalja magában*; hanem megfordítva «az á suffixum a kéttagú nehéz basisokból indult ki» (HÍRT, Handb. 239). — A gyökerek alakja T. szerint: 1. egy vocalis; 2. voc.+ cons. vagy cons.-fvoc.; 3. cons. + voc. + cons. Polémiára itt a fönnebbiek után nincs szükség. I determinativi delle radici. Minden nyelvtani alak Összetételen alapulván a legrégibb formatív elemek az ú. n. determinativumok, melyek ma már elveszítették életerejüket, egyes nyelvcsoportokban azonban önállóan lépnek föl. — Nyilvánvaló vakmerőség