Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Schmidt József: Trombetti Alfredo. L’unita d’origine del linguaggio. 451

460 SCHMIDT JÓZSEF. Urspr. d. Menschen, 52. 1. Weltráthsel, 156. 1.). — De engedjük meg, hogy a homo sapiens loquax leszármazottai még aránylag szűk területen éltek együtt; milyen lehetett ez az ó'snyelv, a melyen beszéltek ? A nyelvteremtő stádiumban kultúráról nem lehet szó, vagy csak egészen kezdetleges, a legeslegkedvezőbb esetben palseolith kultúráról, mert hisz az idg. alapnyelv is csak a Kr. e. 3. évezredbe megy vissza, s már ez a kultúra is neolith (KRETSCHMER, i. m. 41. 1. SCHRADER, i. m. Steinzeit). Az ősnyelvnek tehát rendkívül szegénynek kellett lennie, mit a mai természeti népek nyelvei is mutatnak (HÖRNES, Urg. p. 20); articulatiója is igen fogyatékos és ingadozó lehetett, a mint ezt megint az alacsony kultúrájú népeknek igen gyorsan változó nyelvei bizonyítják (DELBRÜCK, Grundfragen, 65. 1.). Vegyük hozzá, hogy a homo diluvii testis utódai a glaciális és interglacialis periódusok folyamán sokszor elszigetelődtek (RANKE, Diluvium u. Urmensch 20. 1.). Föltehető-e már most, hogy ilyen koldusszegény, fogyatékos avticulátiójú s közös fejlődésében meg-megakadt nyelv elégséges alapot szolgáltathat a nyelvtudománynak a monogenesis kimutatására? — Végre, eltekintve mindentől, a glottologia tárt kaput döngetne e ponton: mert az emberi nem monogeniáját az anthropologia oly szabatosan megállapította s oly rég hirdeti, hogy a nyelvtudomány késői segítségét nyugodtan visszautasíthatja. Ugyancsak nyelvi alapon akarja T. meghatározni az emberi nem korát is. Az emberrel egykorú nyelv régisége nem haladhat meg bizonyos maximumot, különben több nyelvcsoport volna, s ezek még inkább külömböznének ; másrészt a nyelv kora nem maradhat bizonyos minimumon alul, külömben a nyelvcsoportok száma és eltérése kisebb volna. A maximumon 56,000, a minimum 30,000 év. — Mindez a fantázia ártatlan játéka, melyet nem akarok eh-ontani; csak mellékesen jegyzem meg, hogy anthropologusok szerint a maximum 1.000,000, a minimum 100,000 esztendő (HAECKEL, Urspr. 52. 1.). Az emberi nem őshazája T. szerint Eurasiának valamely vidéke. —• A prashistoria Északamerika, Európa, Délázsia és Ausztrália közt ingadozik (HÖRNES, Urg. 16.). T. egyik érve az, hogy minél inkább távolodunk a mi régióinktól, annál degradáltabbak az emberek, pl. a hottentották és bushmanek, noha ezek elég jól kifejlődött nyelveket beszélnek, úgy hogy valamikor műveltebbek lehettek s a morális hanyatlás lejtőjére kerültek. — Csakhogy a degeneratio-elmélet mint általános magyarázati elv ma már hitelét vesztette (HABERLANDT, Völkerkunde 13. ).); ha továbbá a nyelvek morphologiai állapota ós a kultúrviszonyok közt oksági összefüggés volna, akkor jóformán az egész idg. Európa decadentiában lenne. T. szerint tévedés a fajok szélső typusait