Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Schmidt József: Trombetti Alfredo. L’unita d’origine del linguaggio. 451

452 SCHMIDT JÓZSEF. I. fejezete a különféle nyelvcsoportok genealógiai viszonyával foglalkozik. Az idg. és sémi nyelvek kapcsolatát már rég állították ; ez a kapcsolat tény, bár még nem tartozik a tudományosan megállapított igazságok közé. Ugyancsak rég ki van mondva a kamita nyelvek rokonsága a sémivel; csak e részben nem kell az egyptomikoptra szorítkozni, hanem a kamita nyelvek jobban fönnmaradt ágaihoz (berber, kusita) kell fordulni. A kusita és hottentotta-bushman nyelvek közt sok grammatikai és lexikális rokonság van. A közép- és délafrikai bantu nyelvek a kusitához és berberhez csatlakoznak. Másrészt az idg. nyelvcsalád legközelebbi rokonai a finnugor nyelvek, melyek közt a kapcsot a dravida nyelvek képezik. A finnugor elválaszthatatlan a nagy uralaltáji ágtól (szamojéd, török, mongol, mandzsu, japán). Az uralaltáji nyelvekhez csatlakoznak a szélső keleti nyelvek (Tibet, Birma, Kína, Sziám nyelvei s másrészt az annamita és mon-khmér), ezekhez pedig a malayopolyneeiai csoport. Az óceániai (andamán-pápua-ausztráliai) nyelvcsoport szembeötlő vonatkozásban áll a dravidával és kolháryával, mely utóbbiak a maguk részéről a mon-kbmér nyelvekkel vannak kapcsolatban. — Az idg.-sémi viszony vizsgálatából kiinduló kutatás határai tehát rendkívül kiszélesednek: a sémi egyrészt az afrikai nyelvek rengeteg csoportjához vezet, az idg. pedig az eurasiai (európa-ázsiai) és óceániai nyelvek még nagyobb csoportjához. Az afrikai nyelvek közös eredetűek s relatíve tiszta és homogén csoportot alkotnak; Eurasia és Óceánia nyelvei pedig szintén közelebbi egységet képeznek, mely amattól jól megkülömböztethető. A kamito-semita és az eurasiai csoportok között a vaszk és a kaukázusi közvetítenek. A bantu nyelvek pedig legrégibb elemeikkel a kamitosemita (főleg kusita) ághoz fűződnek, más elemeikkel pedig az óceániai nyelvekre emlékeztetnek. Az amerikai nyelvek végre, a mennyire ez idő szerint megállapítható, Kelet-Ázsia nyelveivel állanak rokonságban. Az ezen nyelvcsoportok terén megejtett vizsgálatok végső eredménye az, hogy az emberi nyelv egységes eredetű. E rengeteg tudás láttára lehetetlen a bámulat és tisztelet érzelmeit elfojtanunk, egy-két észrevételt azonban mégis kell tennünk. Az egyik az, hogy csakugyan olyan egészen bizonyosak-e az egyes nyelvcsoportok vonatkozásai egymáshoz. Fogalmam sincs róla, mi minden van ezen a téren megállapítva; de az egész mind összevéve sem lehet sok, ha az összes vonatkozások kezdőpontjáról SCHRADER 1901-ben megjelent munkájában (Reall. p. 891) még azt írhatja, hogy az idg. és sémi ősrokonság eszméjét ma már általánosan és véglegesen elejtették. Adjuk még hozzá, hogy a sémi és az idg. nyelvek a legrégibb és leggondosabb búvárlatok tárgyai! Fontosabb talán ennél a következő