Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Értesítő - Irodalom - 426

420 PÓLAY VILMOS. b) saj ajimé ünlasém éppen theát inni ültem I. 15. akiv yq>tél sakwalém jautá varim jun üélayti egy napon összetört íját készíteni otthon űl II. 302. c) janV plya vátalaytim fali nagyobbik fia kereskedve jár IV. 324. pes teremt Numi- Tqrém Joli mata sunsilim má-tarmél jálasés a régi időben N. T. alant levő földjét megnézni a földre jött IV. 321. noyor varém jilsén mit csinálni jártál (miért jártál) IV. 322. jiuvi-puwi pot aléslim maltayql ilkálál a íitestvér kacsára vadászni fegyverrel járkál IV. 306. naurém jonyimé yotál' yajti, taw jot jcpniti a hová a gyerek játszani fut, ő vele megy I. 34. akwémaiét Torém séilékén-átpén-ötér Tarjaim-khorjaim loyanl kénsém khajtités egyszer az égszéli 50 fejedelemhős a T.-kh. lovát keresni futkosott II. 238. SakW'tatéy ajka ériy ta% ayit nawlimé jiw Szigva fői öreg lehet, hogy majd leányát üldözve jő II. 268. PÓLAY VILMOS. Külföldi irodalom. Finnwch-ugvi&ohe Forschungen. IV. 2. (KARJALAINEN K. F. Über M. A. Castrén's transskription des ostjakischen in seinen druck- und handschriften. —- KROHN KAARLE. Die fundorte der epischen gesänge des Kalevala. — U. a. Väinämöinens richterspruch und abschied. — SALMINEN VÄINÖ. Die bedeutung D. E. Europaeus' in der geschichte der einsammlung finnischer volkspoesie. — SETÄLÄ E. N. Urfi. rn. — Anzeiger, lieft 1—3. KARJALAINEN K. F. Zur ostjakiscben lautgeschicbte. Eez. von YRJÖ WICHMANN. — SZINNYEI JÓZSEF. Ungarisches dialektlexikon. Eez. von E. N. SETÄLÄ. — SZILY KÁLMÁN. Wörterbuch der ungarischen sprachnenerung. Eez. v. E. N. SETÄLÄ. — Kisebb közlemények). Helsiogfors, Leipzig, 1905. Monumenta Linguae Fennicae. Suomen kielen muistomerkkejä. IL Kristoffer kuninkaan maanlaki Herra Martin suomeksi kääntiimä. Julkaisseer, E. N. SETÄLÄ ja M. NYHOLM. Helsinki, 1905. OJANSUÜ HEIKKI. Karjalan äänueoppi. Helsinki, 1905. (Yähäisiä kirjelmiä XXXV.). Suomi. Neljäs jakso. 3. osa. (A. E. NIEMI. D. E. D. Europaeuksen kirjeitä ja matkakertomuksia. HEIKKI OJANSUU. Karjalan äänneoppi.) Helsinki, 1905. THOMSEN VILH. Videnskabens faallessprog. (Studier fra sprog- og oldtidsforskning udgivne af det philologisk-historiske samfmid. Nr. (J5.) K©benhavn, 1905. WIKLUND K. B. Spráken i Finland 1880- 1900. (Különnyomat az Yrner ez. folyóirat 1905. évi 2. füzetéből.) Stockholm.