Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)
Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332
IDŐALAKJAINK ÉS MÓDJAINK A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSBAN. 339 fi az illető időalak jelentésének megállapításánál legtöbbször tekinteten kívül hagyandók. Ezeknek megfelelőleg a tárgyalásban követendő eljárásom és szempontjaim a következők lesznek. Az irodalmi nyelv mód-és időalakjainak rendjén haladva, először is a módok körét, értékét, használatát vonom meg nagyjában nyelvjárásunkra nézve. Azután az illető módú, hallható időalakokat jelezve, vizsgálni fogom a szerint, hogy a mai irod. nyelvben való használatukkal egyezően vagy attól eltérően fordulnak-e elő, ilyen meg olyan értékben; s önállóan vagy viszonyítva'?illetőleg tőmondatban vagy mellékmondatban-e, kissé másként értve ezt mint amazt, a viszonyítást. T. i. a viszonyítást nem éppen úgy fogom fel, mint pl. SZARVAS, hogy csak a mellékmondat cselekvését vonatkoztathatjuk a főmondatéra (A m. igeidők 295—302.). Hiszen tőmondatokban álló időalakok is viszonyulhatnak egymásra1 ); ellenben az alárendeltség nem mindig jár időviszonyulással, mint tudjuk. Különben is olyan viszonyulás és éppen időilleszkedés (consecutio temporum) mint az indogermán nyelvekben, a mi nyelvünkben nincs is.2 ) S a viszonyulást ma ott sem úgy fogják fel, mint a régibb, logikai alapon; azt kifejezheti csak maga az összefüggés is, ki'ilömböző időalak nélkül is.;! ) Az irod. nyelvvel való egybevetéseknél természetesen nem elégedhetem meg azokkal a megállapításokkal, a melyeket SZARVAS munkájában s munkája alapján újabb nyelvtanainkban is találunk igeidőink köznyelvi használatára vonatkozólag ; hanem HUNFALwnak, sőt FoöARASinak is egy-egy eddig észre nem vett, talpraesett észrevételére is tekintettel leszek, valamint másokra is esetleg és saját újabb megfigyeléseimre is támaszkodom. Es itt is, de meg a cselekvés és idő árnyalatainak megállapításánál is magam és más háromszékiek nyelvérzékére is támaszkodom, a mely nyelvérzéknek fontosságát ARANY J. is hangsúlyozta (Prózai dolgozataiban) és SZARVAS is (A m. igeidők, 2G0.) Itt kell említenem azt is, hogy a történeti szempontot ') V. ö. pl. HUNFALVY, MNy. 5:332. 2) Ld. KOMONCZY GÁSPÁR czikkét is, Nyr. 1905. 355. 3) V. ö. pl. BRTXÍMANN, Griechische Grammatik:f 471 (IWAN MÜLI.ER-féle Handbucli). 09*
