Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

IDŐALAKJAINK ÉS MÓDJAINK A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSBAN. 337 magyar igeidők általános szempontján kívül az is vezetett, hogy BuDENznek, a ki a 60-as években bejárta a Székelyföldet, s benne Háromszéket is, és éppen az igeidőkre nézve jó észrevételeket tett,1

) valamint KiuzÁnak idevonatkozó észrevételei közül") nem egy nem egészen találó vagy kiegészítésre szorul. LŐRINCZ KÁROLYnak a 60-as évek elejéről való alapos nyelvjárásleírása pedig3

) e tekintetben sem üti ma a tudomány szinvonalat és sok értékes adat mellett több olyant foglal idevonatkozólag is magában, a miket ma Háromszéken sem tapasztalhatunk; a miknek egy részére ugyan feltehetni, hogy 40 évvel ezelőtt meglehetett, csak ma már kiment a használatból, legalább az általános használatból, más részére azonban rámondhatni, hogy azok ismét tán LŐRINC/ egyéni alkotásai, általánosításai az analógia alapján. Külömben az említetteken kívül FOGABASI is szólt a Vadrózsák ismertetésében (NyK. 4: 38) a székely igeidők használatáról s egyfelől éppen a háromszéki nyelvjárásra vonatkozó mesékből idézett példákat, elég helyesen értelmezve egy részüket. E dolgozat így egyszersmind egy fejezet volna a háromszéki nyelvjárás "áj leírásából. Adataimnál odavaló nyelvérzékemre s azokra a feljegyzéseimre támaszkodom, a melyeket több mint tiz évi megfigyelés alatt tettem. Ezzel kapcsolatban azonban az irodalmi nyelvre, s a hol lehetett, az egész székelységre tekintettel kívántam lenni. Egyes időalakoknál pedig más nyelvjárások idevonatkozó használatát is érintem, hol annak szükségét látom. Mielőtt azonban a tárgyalásra térek, meg kívánom okolni kifejezéseimet, melyeket használni fogok s néhány szóban jelezni kívánom eljárásomat és szempontjaimat, melyeket követek. Először is a mi a kifejezéseket és czímeket illeti, lennebb csak időalakokról és nem igeidőkről szólok s mint HUNFALVY és SZARVAS az egyes igealakok vagyis az ír, ír vaía, íra stb. időalakok czíme alatt tárgyalom nyelvjárásaink időalakjait s nem a ma divatos időnevek: jelen, múlt, jövő v. folyamatos jelen, :) Adalék a székely beszéd ismertetéséhez, MNy. 5:351—58. Hogy Háromszéken is járt, Bükszádra és a torjai Büdösre tett vonatkozásai is mutatják (id. li.), de egykorúaktól is értesültem, hogy Kovásznán is járt. -) Vadrózsák, Néhány szó a székely nyelvjárásokról. 8) Háromszéki nyelvjárás, MNy. VI. évf. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. ^z