Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - II. 283

A MAGYAE SZOTÁRIRODALOM. 331 c) Azra, hogy szógyűjteményünket erdélyi születésű magyar ember látta el a magyar értelmezésekkel, felhozunk néhány olyan szót, a melyek a MTsz. szerint Erdélyben vagy pedig főleg Erdélyben s a vele határos megyékben járatosak. íme egynéhány ilyen szó: 1. Vervecina-Schópsen üeisch-Berhéts hús, Vervex-Hammel-Berbéts (21. és 34. 1.), 2. Mergus-Taucher-őwar (13. 1.), 3. Pustulü,-Bletterlein-Kisfokádék (8. 1.), 4. Gleba-Ein klumpen Erde-Görenyíöld (36. 1.), 5. Strobilsci-krapffen-Sirban rántot Modor (21. 1.), 6. Insile-Schámel am Weber-Stuel-Kompostorok (57. 1.), 7. Taberna-Wirtzhausz-íTorí'soma. sátor (15. 1.), Oenopola-Weinscheinck-Kortsomáros (28.1.), 8. Iuglaus-Welschnuszbaum-0/os.zdio (37.1., de 38.1.: olaszdió), 6. Vertioilus-Wirbel-Pem^rc (58.1.), 10. Ternarius, Triens-Dreyer-Poltura (61.1.), 11. Esox-Lachs- Semliwi (13. 1.) 12. Dies Mercurii-Mitwoch-#£em£a (3. 1.), 13. Orbis vitreus-Glaszscheiben-Uveg tdngyér (18. 1.) 14. Eolliculus, Acer, Siliqua-Schotten- Utsu (37. 1.) stb. A magyar értelmező erdélyi nyelvjárása mellett szól az is, hogy sok szóban hosszú magánhangzót találunk, a hol a legtöbb nyelvjárás rövidet ejt; ilyenek; bőldotj, hólt, deszka, foldozó varga, hiúz, hóid, hólt, oldal, ór (= orr), rós (= rozs), ruha, szer {= szer), tej, tizemiyólcz, tór (= tor) stb. E néhány példával valószínűvé akartam tenni, hogy a «Vocabularium trilingve» magyar értelmezője erdélyi magyar ember volt, a ki azonban jól ismerte a régebbi szójegyzékeket is. Nem e régibb magyar szójegyzékek alapján dolgozott, mert az ő feladata, úgy látszik, csak az volt, hogy kész latin-német nomenclaturát magyarul értelmezzen. Műve azonban érdemes munka, a mely kis terjedelme mellett is nyelvjárási becsénél fogva megérdemli, hogy vele tüzetesebben is foglalkozzunk. MELICH JÁNOS.