Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

A MAGYAR SZOTÁRIRODALOM. 149 jegyzék szerzője volna. Az én nézetem szerint, a mint már fentebb kifejtettem, GYÖRGY tanítónak semmi szellemi része nincs a kézirat magyar szavainak értelmezésében; de nem másolhatta le GYÖRGY beszterczei német tanítótól sem a maga szójegyzékét; ezt a következővel bizonyíthatjuk : Azt, hogy Beszterczén a XIV. század végén és a XV. elején voltak fogalomkörök szerint csoportosított latin-német nomenclaturák, bizonyítja az a vocabularium, a melyet SERAPHIN VILMOS egy XVI. századi, a barczasági káptalan számadásait tartalmazó könyv kötési tábláiból fejtett ki. E számadó-könyv szerint a XIV. század végén és a XV. elején Beszterczén VINCENCIUS volt a «rector scolarum». Ez a szász szójegyzék (kiadva «Ein Kronstádter lateinisch-deiitsches Glossar aus dem XV. Jahrhundert», Archív des Vereines für sieb. Landeskunde XXVI.) két szempontból tanulságos : a) Berendezése teljesen külömbözik a mi nomenclaturáinktól, a mennyiben itt három főcsoport van, illetve volt, mert a szójegyzéktöredék : 1. Névszók: madarak, halászati szerszámok, halak, állatok, fák, gyümölcsök, füvek; 2. Igék alfabetikus sorrendben; 3. Melléknevek és határozó szók alfabetikus sorrendben. (Ez elrendezés, a mely nyomtatásban először KEUCHLIN «Vocabularius breviloquus»-ában van, SANCTIUS működésével a grammatikában is kiszorítja a görögök nyolcz beszédrészét.) p) Erről a szójegyzékről azonban azt is ki lehet mutatni, hogy szász nyelvi emlék, a mennyiben juz van a felnémet fuchs helyett, appel az apfel helyett stb. Ha e két pont alatt említett dolgot összehasonlítjuk a mi nomenclaturáinkkal, először azt látjuk, hogy a mienk berendezése a szász szójegyzéktől teljesen külömbözik, de a Beszterczei és Schlágli Szójegyzékben levő német szavakról is könnyű kimutatni, hogy nem szászok, hanem osztrák-bajorok. A Beszterczei Szójegyzékben ugyanis a «nomina vermium» szócsoport végén ez áll: «Vnű(?) schaydenleich das ist». Ebben a schaydenleicli osztrák-bajor szó (v. ö. osztr. baj. schaid, sckaiden SCHMELLER, scheiden GRIMM: harcsa, laich SCHMELLER: halikra, ivadék); de kétségtelenül osztrák-bajor szó a «nomina curruum» szócsoport végén levő «etc. punthschus vnd», a mely nem lehet más, mint osztr. baj. bundschuh, a melyről SCHMELLER szótárában ezt olvassuk: «In früherer Zeit scheint es ein üblicher Scherz gewesen zu seyn, statt Et cetera zu sagen: Etc. puntschucli* (vö. SCHMELLER Bay. Wb.1