Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

132 MELICH JÁNOS. ban; viszont a különféle nomenclaturák a latin szavaknak fogalomkörök szerint való tanításáról tesznek bizonyságot, a melyben COMENIUS azt az újítást tette, hogy az egy fogalomkörhöz tartozó szavakat beszélgetés formájában mondta el hozzákapcsolván képeket : szemléltetést. Psedagogiai kérdés az is, hogy az igék mikép tanítandók, vájjon a jelentőmód jelen idejének 3. személye legyen-e az alap, a melyből kiindulunk, vagy pedig a főnévi igenév. A mi szótáraink túlnyomó része a főnévi igenevet közli, s csak csekély része a jelentő mód jelen idejének egyes első személyét. A két vagy többféle nyelvű szótárak tehát psedagogiai emlékek. A pöedago^iatörténelmi tanulságokon kívül azonban a szótárak történeti egymásutániságban való vizsgálata más tanulságokat is rejt magában. Fontos művelődéstörténeti mozzanat, mikor lép fel szótárainkban a német nyelv abból a czélból, hogy azt iskoláinkban tanulják; mikor jutunk az idegen nyelvek tanulásában odáig, hogy szükségünk van olasz-, franczia- vagy angol-magyar szótárra. Művelődéstörténeti fontosságuk van a különféle szakszótáraknak is. Az 1805. évben meghozza az országgyűlés azt a törvényt, hogy a hivatalokban a latin nyelv helyébe a magyar lépjen. S e törvény nyomában felbuzdult nemzeti életnek élénk tanúbizonyságai a különféle tiszti szótárak, a melyek a XIX. század első felében 1806-tól fogva megjelentek. S hasonló művelődéstörténeti mozzanatok olvashatók ki a XIX. század második felében keletkezett kereskedelmi, tőzsdei, postai stb. szakszótárakból. A ket- vagy többnyelvű szótárakban is tehát, jóllehet ((régebben jóformán csak a szóalakok öszeállítására s jelentésüknek egyszerű közlesérew (NyK. XXVIII. 199) szorítkoztak, nyelvtudományi szempontból való tanulságokon kívül sok a pedagógiai, művelődéstörténeti tanulság is. Mi fejtegetéseinkben ezeket a szempontokat sem mellőzzük, de főtörekvésünk csupán az lesz, hogy e szótári műveket nyelvészeti szempontból tárgyaljuk. B) Míg azonban az A) alatt felsorolt müveknél a czél gyakorlati, addig e második csoportba tartozó müveknél tudományos czél lebeg a szótáríró szeme előtt. Azok számára szerkeszti ugyanis szótárát, a kik egy-egy nyelv minden egyes szavának az élete történetét akarják megismerni. Ismerni akarják a szó jelentését, illetve mivel egy-egy szónak rendesen több jelentése van, tudni akarják e jelentések történeti fejlődésben bemutatott egymáshoz