Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

A MAGYAR SZÓTARIRODALOM. 129 még Sokféle VIII. 40: A magy. nyelv és sz ó k ö n y vekről), a mely a ném. Wörterbuch mintájára készült (a ném. szó keletkezéséről 1. GRIMM szótára bevezetését). Az ő nyomdokain haladva szókönyv-nek nevezte a lexicon-t VERSEGHY FERENCZ, MÁRTON JÓZSEF és KASSAI JÓZSEF is. Az ellenzők daczára is a szótár lassan-lassan terjedni kezdett; BARÓTI SZABÓ DÁVID (Kisded Szó-tár 1784, 1792), MAKÓ PÁL (Egy Magyar S z ó t á rnak készítésére intéző vélemények, 1792), a külömbőzö tiszti szótárak szerzői (1806-tól), SIMÁI KRISTÓF (Vég tagokra szedetett Szó-Tár, 1809—10), KRESZNESICS FERENCZ (Magyar Szótár, 1831—32) lassan-lassan diadalhoz juttatták a szót. Teljes diadalhoz azonban az segítette a szótár szót, hogy a Magyar Tudós Társaság is ezt használta (v. ö. TELEKI JÓZSEF gróf: Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése, módja, 1817, 1821, Magyar Táj szótár 1838 és a CZUCZOR-FOGARASI féle s zó tár és erről szóló előzetes jelentések). A XIX. század 50- es éveiben «lexioon, dictionarium, wörterbuch» jelentésben a szótár ügyszólván az egyedüli kifejezés (így jelennek meg BALLAGI stb. míívei). A szótár szót a teljes győzelemhez mindenesetre a neológia segítette, a mely mindenkor a maga alkotásának tekintette. Mikor szótárról beszélünk, mindig olyan szellemi termékre gondolunk, a melyben valamely nyelv szavai betűrendben vannak fölsorolva. A szótár fogalmának tehát lényeges jegye az alfabetikus sorrend. Az abécze szerint való elrendezés pedig nem tudományos, hanem csak praktikus szempont, s a szótár nem is egy huzamban való olvasásra szánt mű, hanem tudományos foglalatosságainknál és egyéb szellemi szükségletünknél afféle kisegítő könyv. (Ez a tudományos szótárakra is áll, mert az alfabetikus elrendezés nem tudományos szempontból alkotott rendszer, v. ö. ZOLNAI, AZ új Nagy Szótár feladatáról 30. 1., a hol PAULt idézi, a ki egyfolytában szeretné olvastatni művét.) Az olyan szótári műveknél mármost, a melyeknek gyakorlati czéljuk van, t. i. segédeszközök idegen nyelvű szövegek megértésénél, idegen nyelvek tanulásánál, nagyon fontos, hogy a gyakorlati czél érdekében, a használhatóság szempontjából a legmesszebb menő következetességgel megszerkesztett abéczerendben soroljuk fel a szavakat. A gyakorlati czél megköveteli, hogy ettől még az alárendelő összetételeknél se tágítsunk s a szót ne a föfogalmat kifejező utótagnál értelmezzük, hanem az előtag követelte abécze-rendben haladjunk. Nyelvtudományi Közlemények XXXV. 9