Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Értesítő - Magyar Nyelvtudományi Társaság 476

476 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. kezetesen alkalmaztam az átírás mellékjeleit s csak a függelékben magyaráztam meg a FUF. egyszerűsítéseit; v. ö. «a> statt u, ö = o, é = e» stb. (FUF. I. k. 36—40. ü. A mássalhangzók jelei közt a külömbség még kevésbbé jelentékeny: a /? helyett a w-t használom, épúgy mint SZINNYEI (NyK. 32 : 95 és M. Nyelvhas.2

,

16. 1.), szintén az Ő példájára használom a spiráns l hangok jeleiül az X és A-t. A mi egyéb csekély külömbség még van a mássalhangzók jelölésében, az is a hangrendszerek külömbségén alapszik. Ilyen az s z hangoknak kissé eltérő jelölése s a jesítés jele. Joggal mondhattam tehát könyvem bevezetésében, hogy némi változtatással elfogadtam a FUF. átírását. S a FUF. átírásához már csak azért sem kellett minden egyes részletében ragaszkodnom, mivel SETALA maga kijelenti (FUF. I. 31—32.), hogy javaslatai nem véglegesek, s hogy hajlandó a beérkező' vélemények alapján az ő javaslatain is, ha jónak látja, változtatni.*) BALASSA JÓZSEF. Értesítő. A Magyar Nyelvtudományi Társaság október 22-én tartotta meg tisztválasztó közgyűlését. Elnökké SZILY KÁLMÁN, másodelnökké SZINNYEI JÓZSEF, titkárrá TOLNAI VILMOS, jegyzővé GOMBOCZ ZOLTÁN választatott meg ; a pénztárosi teendőket egyelőre a titkár, a könyvtárnoki teendőket pedig a jegyző fogja végezni. A társaságnak SEMSEY ANDOR kétezer koronát adományozott azzal a kikötéssel, hogy a saját külön folyóiratát 1905 elején indítsa meg. A helsingforsi egyetem finnugor nyelvészeti tanszékére PAASONEN HEIKKI dr. egyetemi magántanár neveztetett ki. Kitűnő szaktársunkat október 15-én iktatták be tanári székébe, s ez alkalommal a következő czímű székfoglaló előadást tartotta: «Hol volt a finnugor népek őshazája?" *) GOMBOCZ egyéb megjegyzéseiről nem akarok ezúttal szólani, mert nem vagyok barátja az ellenbirálatoknak, másrészt meg hosszasabb tárgyalásra volna szükség, ha részletesen meg akarnám világítani eltérő felfogásunkat a fonetika egyes kérdéseiben. Csak arra akarok röviden utalni, hogy az Artikulatiombasis-t nem fordítom az ejtés alapsajátságának, hanem határozott külömbséget teszek a beszélő szervek nyugalmi helyzete (39. 1.) és a kiejtés alapsajátságai (40. 1.) között, amit a legtöbb fonetikus folyton összezavar. — A zenei hangsúlyra vonatkozó kifogásait sem bírálhatom most meg, hanem kíváncsian várom a pontos mérések alapján tett megfigyelések eredményét.