Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

40 MELICH JÁNOS. croat. 72. 1., zenggi: Miklaus U. o. 327, más Miklous-ok SURMIN-nál magyar eredetűek, TRUBERnél: Niclaué lajbachi Letop. 1891: 140. 1.. DALM. bibliájában NiklauS; beczéző alak a bazai szlov.ben Klous). A magy. Miklós a szlov. Miklavi átvétele (v. ö. e mü I. 2, "98. 1. és JIRECEK, Die Eom. I. 2, 48, a hol Mikleus alak is van közölve DANICIC Bjecnik-ja nyomán, a szlovén alak Miklavi); beczéző alak a Nicolaushoz Colanus. V. ö. Kalán és a szláv nevek közt Miké. Modestus : 1047 : Interficiuntur episcopi Gerardus et Modestus (Endl. Mon. Arp. 55.); — lat. Modestus, v. ö. Metesdiuus. Mór: V. s. Ger. 7. § : Maurum episcopum, u. o. 12 : fráter Maurus, u. o. 21 : Maurus episcopus; Leg. s. Em. 4. §: Maurus fráter j 1055: Signum Mauri episcopi | 1086: In Cupan hij sünt equites Mor. Más magyar alakja: zent maurof (Péld. k. 5.); — lat. Maurus, ol. Mauro, Moro, friauli lad. Maur, szlov. Maur (Arch. XIV. 197, 234, STREKELJ, Ben. rok. XXL), dalm. horv. Macr (v. ö. JIREC. Die Bom. I. 71, 2. rész 46.), Mavar (SURM. Acta croat. 46, 229.) stb. Grádóban a IX. században Szent Mór tiszteletére emelt templom volt (v. ö. PERTZ, M. G. SS. VII. *16.), nálunk ünnepnapja sem volt. Móricz: 1086: Ad monasterium sancti Mauricii, u. o. sacro beatoque Mauricio, u. o. príma uilla sancti Mauricii; 1135: Monasterium sancti Manricij de bel stb.; naptárakban : Mauricius, Mauricz, Moritz (KNAUZ, Kortan 218.); — lat. Mauritius, ol. Maurizio, ráto-rom. Maurizi, gör. kel. szláv Mavrikij. Szent Móricz ereklyéi Németországban voltak (v. ö. PERTZ, Mon. G. SS. VII. 309.). V. ö. e mü I. 2, 76. Mózes (Károlyi bibliája), Moyfes (Müncbeni-k., Jord.-k.): 1111: Moyfes, u. ő 1113: Moyfen, comitis Moysi; Marg. Leg. 178, 221 : Moyfes (nadrospan), u. o. 215: bezprimy moyfes vr (u. o. 31, 54 : moyfes propheta); — lat. Moyses, ol. Moise, Mose (Velenczében: San Mose, Sancto Moise templom, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 35. 1.. PERTZ, M. G. SS. XIV.). Az óbolgárban Mosi a név, későbbi egyházi szláv és a mai gör. kel. szláv könyvekben : Mojsej, Mojsij. A róm. kath. szláv nyelvekben ezek az alakok: hazai szlov. Mojies, staj. szlov. Mojzes (Jézus ő. I.), osztr. szlov. Mojzes, t. cs. Mojzís, lengy. Mojzesz. A többi róm. kath. szlávban: