Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

300 MELICH JÁNOS. szczodry — mildthátig, freigebig, r e i c h 1 i c h (v. ö. kisor. scedriti: reichlich besehenken). A cseh-tót stédry (stedry) vecer szóról szóra annyit jelent tehát, mint a m. béved (böved) este. Végül megjegyzem, hogy a gör. kel. óbolgárban navecerje r. CJir., a bolgárban malka koleda (kis karácsony, 1. fentebb; ugyanitt vízkereszt estéje — popova koleda), bi>dnik, a szerb-horvátban badnjak stb. (v. ö. MIKL. Christl. Term. 23.), az oroszban socelhnik'h a név. A m. kifejezés cseh-tót eredetűnek látszik, de nyelvünkben nem általános használatú. Karapol (bespritzen, besprengen). Egyházi term. technicus a karapol is, a mint ez a következő idézetből kitűnik: «A mi templominkban kSrosztségre való vizet tartunk, karapolo vizet penig, mely minket megszentellyen» (v. ö. NySz.). Ma is ismeretes a szó Csallóközben, Mátyusföldön (v. ö. MTsz., CZ.-FOG.), S ez a kis területen való elterjedtsége azt látszik bizonyítani, hogy a múltban is a szó csak tájszóként élt. általános sohase volt. A szó eredete után kutatva mind a gör. kel., mind pedig a róm. kath. szláv keresztény terminológiában megtaláljuk a megfelelőt. Az óbolg. emlékekben ilyen adatok találhatók: Cod. Supr. 3. 1.: Kk3A KCWM noKpoiiH Kkck HAPOA' : VBZ$ vody pokropi vtst narod' = vévén a vizet megkarapolá az egész népet (v. ö. még ez emlékben 218, 244, 290, 369. 1.) j Psalt. Sin. L: 9: OKpcniiiii MW\ OCC^OMTV: okropisi mj§ osofomt = Döbr.-k.: Harmatozi engem isoppal, Kulcs.-és Keszth.-k.: Harmatoz meg engemet the malaztodal, Batthy.-k.: Hincz meg engemet isoppal; v. ö. Euch. Sin. 155. 1.: ívKpoiimiiH /MA HccxJ>c<wh — okropisi m§ isofomt j Euch. Sin. 11. 1.: Kpoii«\i|iHHA\k cvft Éfffi: krop^sciim'b sq ejg, = (mindazoknak), a kik megkarapolják magukat vele (t. i. vízzel), v. ö. még 37. 1. — Az óbolg. kropiti, pokropiti, okropiti jól ismert term. technicusok a gör. kel. szláv nyelvemlékekben ; a gör. kel. szlávból való az oláh uncropesc is (v. ö. CIH. II. 375.). A gör. kel. szláv nyelvek közül csak a bolgárban nem él a szó(v. ö. MIKL. EtWb., Lex. p., DUVERNOIS), az oroszban (v. ö. kropitt narodi> sv. vodoju) és a szerbben (kropiti) megvan az ige. A róm. kath. szláv terminológiában szintén megvan a szó, adataim a következők: Szlov. kropiti: besprengen (kropílnica, kropílnik: weihwasserkessel, weihwasserbecken PLETERSNIK, udinei szlov. kropilo : aspergolo, lajbachi Letopis 1891: 107 ; hazai szlov. poskropiti, skropiti, v. ö. pri dveraj sze poskropí