Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 23 rákban: Kathalin, Katharina (KNATJZ, Kortan 153.1.), helyneveinkben Szent-Katalin, Katalina és Szent-Katóin a, ez alakra v. ö. Magdolna ; beczéző alakok Kata, Kató, Katus (Oki. sz.), Katinka, Katica, Kati stb.; — lat. Catharina és Cathalena (v. ö. JIRECEK, Die Rom. I. 2, 29.), ol. Caterina (a lat. -ar-: olasz -er-re v. ö. Sitzungsber. LIX. 6, Ungheria), Catarina, Catrina, Caterinina,Catina, Tina, Caterinotta, Trotta, gen. ol. Cattainin, Cattain, Cattainha, Cattin, Cattainetta, ráto-rom. Catine. A szláv nyelvekben: szlov. Katarina és Katerina (lajbachi Letopis, 1891 : 140, Arch. f. slav. Phil. XIV. 198, 199, Kres I. 174; kicsinyítve Katica), horv. Katarina (Kata, Katica, Kate, Katusa, Rina v. ö. JIRECEK, Die Kom. I. 73, 2. rész 29.), óbolg. BKATÍPIHA (v. ö. Assem. ev. 144. 1. nov. 26.), más gör. kel. emlékekben GKATÉPKINA, KATÍPKINA (Após. Sisat., SREZN. Drev. cerk. slav. pamj. naptár), nyűg. bolg. Katerina, Katinka, Katica, Katusa, Kata (Sbornik XV. 196.) stb. A magyar beczéző alakok nem az olaszszal, hanem a szláv alakokkal egyeznek. A név egyébiránt el volt terjedve Velenczében is (Katharina és Katerina alakban, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 25, 27. 1.). ? Keled': Azt hiszem, a következő nevek együvé tartoznak : a) «Tempore Petri regis Kelad et Guth intrant... ex gente Sueuorum de castello Stof sünt natiuiw KÉZAI, de nob. aduén., u. o.: «Temporibus Stephani regis tercii introiuit Gotfridus, aquo egreditur generáció...filiorum Kelad)). Ebből való szerintem a Kaladinus név is (eredetibb Keladinus helyett). B) Ezzel a Kelad-áal illeszkedett formában egy szerintem az 1111-i zobori oki.: Queletde de Bache (comes, ugyanez az 1113-iban Quelede de Bache, átiratban Queled. FEJÉRPATAKY azt írja (II. István oki. 28. 1.), hogy az 1124-i traui-spalátói oklevélen előforduló Cledinus comes = a Queletde bácsi comesszel. E nevekre összevethető: Cheledonius (spany. vértanú, KNAUZ, Kortan 154.), Kalendinus (JIREC. Die Rom. I. 2, 29. 1.), feliratokon Chelido. Kelemen: 1055: Signum Clementis episcopi; u. o.: ad sanctum clementem, 1141—61: Clemens (szolga); XIII. századi adatok: Quelemen, Kelemen (Oki. szótár), naptárakban : Kelemen (KNAUZ, Kortan, 155. 1.), Erdy-k. 652: zent Kelemen; — lat. Clemens (és Clementus, JIREC. Die Rom. I. 2, 31.), ol. Clemente, vei. ol. Climento (BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 10, 41. 1.), rátorom. Clement. A szláv nyelvek közül a szlovén (osztr. szlov. nap-