Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

160 THURY JÓZSEF. •2. Magánhangzók megvolta és hiányzása. a) Az Iszkendernáméb&n néhány szónak teljesebb alak­ját találjuk meg. Egy-két összetétel itt még az eredeti alkotó-ré­szeknek világos fölismerésével fordul elő. Pl. a «vezetni, vinni» jelentésű ige — mely a csagatájban Ut- (Abuska, Abuska Lügati, VÁMBBRY, SHAW), vagy elt-nék (Behdset-iil-Lugat), a kunban elt-, kazáni-tatárban ilt-nek hangzik — itt a teljesebb ilet- alakjában jelentkezik s ezt a mai nyelvben is megtartotta (HINDOGLU, MAL­LOUF, REDHOÜSE; ellenben AHMED YEFiKnél és SZÁMI bejnél elet-).*) Továbbá a mai burada (itt), buradan (innen), burája (ide) és orada (ott), oradan (onnan), oraja (oda) szók a XIV. században még össze­vonás nélkül így hangzottak: bu-arada, bu-aradan, bu-araja, illető­leg ol-arada, vagy o-arada, ol-aradan, vagy o-aradan és ol-araja, — úgyhogy a bu (ez), illetve o, ol (az) és ara (köz, köztér, hely) alkotó­részek egész világosan fölismerhetők. b) Ezzel szemben arra is vannak esetek, hogy az eredetileg megvolt magánhangzó kiesett a szóból, s ez a jelenség sokszor azt okozta, hogy két külön szó egygyé olvadt össze. így pl. az accusativus i, i ragja rendesen hiányzik az olyan szók végén, melyek fölvették a sing. 3. szem. birtokos ragját, mint pl. devlet-i-n' (birodalmát, devletini helyett), geväb-i-rí (válaszát), jüz-i-rí (arczát), söz-i-n' (szavát), kiz-i-n' (leányát) stb. Továbbá gyakran kiesett az ise (ha) és idi (volt) szóknak első magánhangzója megelőző mással­hangzó után, pl. gerek'se (ha kell = gerek ise), ittim''se (ha tettem = ittim ise), isittüng'se (ha hallottad), läik ise helyett laik'xa, aning'sa (ha az övé = aning ise), aning'di (övé volt, aning îdi he­lyett), melik'di (király vala = melik idi) stb. Hasonlóképpen igen gyakran elveszett a ne, ni (mi ?) kérdőnévmás magánhangzója az olmak (lenni) ige előtt, vagy viszont az itmek és ejlemek (tenni, csi­nálni) igék kezdő hangja, mikor a ne, ni névmásra következnek. Pl. ríoldi (mi lett ? ne oldi h.), n'olur (mi lesz ? = ne olur); nitti (mit tett? = ne itti, vagy ni itti), nide (mit tegyen ? = ne, vagy ni ide), nidejim (mit tegyek ? = ne, v. ni idejűn), nider (mit tesz ? = *) Ez az ige ilet-nek hangzik az El-fereds bad es-sidde-ben, a XVI. század elejéről való Abuska Lugati-n&k. oszmán nyelvű értelmező részé­ben, MENiNSKinél és a mai kasztamunii nyelvjárásban is.

Next

/
Thumbnails
Contents