Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 15 P) Csépdnos, Csépén (Oki. szót., Nyitram. Közi. VIII. 37. Stepanó község 1532: Chepanó, 1647-ben Stefanov, PAULER, A m. n. tört. I. 493.). A nev beczézö alakja Pista, Pesta (KOMORÓCZY, Palóc hist. 12, 13, 14, 16.). Az István és Csépán eredetére szolgáljanak útmutatással a következő adatok: lat. Stephanus, vulg. lat. Stepanus (SEELMANN, Die Aussp. 259, feliratokon: Istephanvs u. o. 317. 1.), ol. Stefano (GRÖBER, Grundr. I. 514.), gen. ol. Stéva (Stevin, Stevanin), vei. ol. Stefanoto (Istefanotto, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. venez. 25. 1.), ó-pád. Stievano, rovign. ven. lad. Stiéfano, friauli Stiéfin (e három adatra v. ö. IVE, 6. 1.), oláh Stefan (ebből a moldvai csángó Estyefán (EÜBINYI, Adalékok 1. 1.), stájeri ném. Steveno és Stefan (v. ö. ZAHN, Über die steierm. Taufnamen, Mittheil. XXIX. 19. 1.), szorb Scepan, lengy. Szczepan, cseh-tót Stépán, Stepan, Stefan, Stevo, hazai szlov. Stevan (v. ö. Stevan KÜZMICS, Nouvi zákon, továbbá Starisinsztvo 12, Stevanovci község Vasmegyében, Zobr. szlov. 72.), osztr. szlov. Stefan és Stepan (v. ö. Pesmi krajn. naroda 120. 1.: Shtépanj-d&n), kaj-horv. Stefan, Stjepan, ca-horv. Stepanj (NEM. II. 194.), Stipan, Stefan, Stifan (SURM. 53, 74, 88, 93, 153, 168, 170.), dalm. horv. Scepan (Stepe, Stiepe, Stipe, Stepole JIRE-CEK, Die Eom. I. 57, 58, 70, 72, 73, 2. rész 59.). A görög keleti szláv népeknél a szó állandóan sz-szel van; az adatok ezek: O-bolg. Stefan^ (Assem. naptár szept. 15, decz. 27, Suprasl. 153. 1. kétszer, Cloz. 370. 1., Chil. 36.), bolg. Stefan, nyűg. bolg. Stevan, Stepan (Sbornik XV. 199, lásd még Denkschr. X. 315.). $2-szel és/-fel van a szó a külömböző szerkesztésű gör. kel. szláv nyelvemlékekben is (Ap. Sis. Ap. csel. VI. 5, 8, VII. 55.), s kivételt csak a bosnyák-szerb szerkesztésű Grskovic-Apostolus alkot, a hol Stépanh a szó (v. ö. Starine XXVI. 101, szerb oklevelekben Stéfan és Stepan Zborn. 1334, 1355, 1360. évi oki.), a mai szerbben Stevan is a szó, míg a baranyamegyei sokácoknál a beczézö alak Pista, a mi magyar eredetű (v. ö. EADIC, Baranj. 7. 1.). A magy. István és Csépán nem latin átvevések, hanem róm. kath. szláv nyelvekből valók. István a szlov. Stevan, Csépán pedig a szlov. Stepan, csehtót Stépán, Stepan, lengy. Szczepan mása. A két alak átvevósét legjobban a túloldali térkép tünteti föl.