Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

154 THURY JÓZSEF. enk) stb. — BEENABDO DA PAEIGI (Bernardus a Parisiis) 1665-ben megjelent olasz-török szótárában,

1

) a pontosan alkalmazott írásjelek segélyével, ilyen kiejtést tüntet fel: sevintirem (örülök), itmek (tenni), vermek (adni), gi^e (éjszaka), gejdür- (öltöztetni), getiir(hozni), biliir (tud), kalwr (marad), bizt'im (mienk), indiir- (leszállítani), jandwr- (gyújtani), icür- (itatni), ivdür- (siettetni), kimesnenün (valakié), bir birin/irj (egymásnak), geliir (jön), japisditr- (ragasztani), artwr- (szaporítani), jüreklendwr- (bátorítani), demür (vas), stb. — Még MENINSKI is 1680. évben kiadott nagy szótárában

2

) így írja át az oszmán-török szókat: getür-, getiiris (hozatal), gezdir- (járkáltatni), gelür és gelir (jön), gige és gége (éjjel), bih'ir (tud), gejd»r-, gejür- (öltöztetni), itmek és etmek (tenni), virmek és vermek (adni), in- és en- (leszállni), indtir-, endiir- (leszállítani), icür(itatni), ejii és eji (jó), iv- és ev- (sietni), divsiir- és devşir- gyűjteni), di- és de- (mondani), demür és demir (vas), bildür- (megismertetni) stb. Mindezekben a példákban még u, illetve ü és i van a mai alakok i, i, e hangjai helyett. A mi pedig a ii) betűnek g (és nem a mai j) hangértékét illeti, arra nézve még a XVI. és XVII. században is ilyen példákat mutathatunk fel MEGiSERnél: de^eneg (bot), de^ermen (malom), def/ürmek (tangere), derişmek (mutare), degül (non est); sőt még MENiNSKinél is: değin (-ig), değmek (érni, jutni), de#ürmek (amannak causativuma), delének (bot), degül és deil (nincs), jeg (jó), jegrrek (jobb), ji<?it és jijit (ifjú, vitéz), be#en- és bejen- (tetszeni), eglen- (késni, időzni), eg- és ej- (fordítani), egri és ejri (görbe) stb. Végre az db-nek eredeti ng-íé\e kiejtését, illetőleg átírását nemcsak a XV. században találjuk meg egy 1480-ból való munkában (t. i. a ^Tractatus de moribus, condicionibus et nequitia» czímű műben, a melyben az dli mindig ng-ve\ van átírva),

3) — x)

Söz kitäbi. Vocabulario italianoturchesco. Compilato dal BERNARDO DA PARIGI, predicatore Capuccino, missionario apostolico nel Levante. Tradotto dal Francese nell' italiano. Bom.se 1665. (3 kötet). Az approbatioja Bómában 1662. okt. 17-én kelt, tehát a szerző 1660. körül írhatta franczia nyelven. 2)

Tliesaurus linguarum Orientalium Turcicae, Arabicae et Persicae. Viennse 1680. (3 kötet). A privilégium caesareum 1675. május 3-án kelt Bécsben. MENINSKI (szül. 1623, megh. 1698.) 30 éves kora óta mint portai főtolmács az életét úgy szólván folyton törökök között tölte. 3) L.

KARL FOY jegyzetét a Keleti Szemle 1900. évf. 286. lapján.