Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

70 MBLICH JÁNOS. hanem már a legrégibb történelmi korban is megvan az -e. Az alaktanban is tehát a történelmi korban nem egységet, hanem külömbséget látunk a IX- X. századtól. S végre az alapnyelvi szláv szókincs földrajzi elterjedésére is egy pár szót. Ha pl. azt látjuk, hogy a m. derék-nak megfelelő tót driek, cseh drík, szlov. drék, horv. tengerp. drik i litv. draikas sem ma, sem pedig a nyelvtörténetben az oroszból, bolgárból, szerbből ki nem mutatható, nem igen valószinű, hogy e szó csak a IX. század óta veszett volna ki e nyelvekből. Ha több ilyen szóról bizonyos csoportban tárgyalva sikerül kimutatnunk, hogy pl. a bolgárban nincsenek meg s helyettük a fogalomra más megnevezések vannak a IX. századtól, pusztán theoretikus eljárásnak kell mondanunk azt, a mely állítja, hogy e szavak meg lehetteka nyelvben. Módszertanilag a kikövetkeztetett óbolg. alakok helyesek, mert ha megvolnának, csakugyan a kikövetkeztetett alakban kellene meglenniök, de tényleg nincsenek meg a IX. században, s nekünk ténynyel, nem elmélettel kell számolnunk.*) Ez eszmemenet szerint tehát az óbolg. nyelv a legrégebben feljegyzett szláv dialektus, de csak a kiinduló ponton élő, népi maczedon-bolgár nyelv, mert fejlődése külömböző fokozatain, mint feljebb kifejtettem, irodalmivá fejlődött nyelv, a melyet abban a kifejtett formájában, a mint a nyelvemlékekből előttünk ismeretes, seholsem beszélt a nép. A szláv nyelvek hang-, alak- és jelentéstani, valamint szókészletben" differencziálódása nem a IX. században vette kezdetét, A IX. században a külömbségek már megvoltak (v. ö. LAVROVSKIJ értekezését a régi novgoródi nyelvről, Bécsi töred., Kijevi töred., Freisingeni nyelveml. s lásd még OBLAK: Letopis, Lajbach 1890 : 180—181. 1.), s ha egyik-másik ponton, a milyen pl. az orrhangú magánhangzók kérdése, nem voltak is olyanok, mint ma. A szláv nyelveknek e IX. századi állapota, valamint a magyarság vándorlása és letelepedése eleve is valószínűvé teszi azt a nézetet, a melyet a fentebb tárgyalt szavakon bizonyítottam, hogy nyelvünk szláv jövevényei közt átvételi rétegek vannak. Való*) E gondolatnak bővebb kifejtése (a szláv alapnyelvről, ez alapnyelvnek szótválásáról) nem ide tartozik; alkalomadtán elmondom összes idevágó gondolataimat.