Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Értesítő - Irodalom - 273
372 MEL1CH JÁNOS. bejek vannak a cseh-szerb-horvát-bolgárban is (Sborn. XV, 194, MIKL. Denkschr. X. 264.). V. ö. Komp. Gáspár: Az Oki. szót. a XV. századból közöl Gaspar neveket; lat. Gasparus, ol. Gaspare, Gastparo, gen. ol. Gaspau, ném. Kaspar, cs. Kasper, Kaspar, vei. vidéki szlov. Gaspar (lajbachi Letop. 1891: 100), horv. Gaspar (SURM. Acta croat. 76, FILIPOVIC szót.). Gergely: 1135: Capellanum nostrum nomine gregorium, u. o. per prsedictum gregoriánt capellanum; 1174: Gregorium (libertinum); KÉZAI, De nob. aduenis: Betse uere et Gregorij similiter de Francia generáció oritur, u. o. Gotfridus a quo egreditur generáció Gregorij ; Marg. Leg. 57: fráter gevrgel, u. o. 218—219. 1.: somogy gergely vr; u. o. 120: gergely papa; zent gerger (Érdy-K. I. 347., Apóst. melt. 12, 13, 28, 56, naptárakban Gergely); az Oki. szót.-ban Gregor, Gergör alakok is vannak; — lat. Gregorius, ol. Gregorio(beczézö alakjai: Goro. Gorio, Gregoriello, Gorello), vei. ol. Grigoro (BERTANZA e LAZZARINI, De diai. venez. 85. 1.), Grigor, Grigol (IVE 17. 1.), gen. ol. Grigheu, ómilánói Grigol (Sitzungsber. LIX. 7,12.); rovignói ven. lad. Griguório, Grigúr, Garguório, Gargório, pisanói ven. lad. Ghirigone, friauli ráto rom. Grivól (ez utóbbi alakokra v. ö. IVE 17.1.). A szláv nyelvek közül a gör.-kel. szlávságban Grigorij, Grigorije a szó (ny. bolg. Gligór, Grigori, Sborn. XV. 194.), míg a r.-kath. szlávságnál ezeket az alakokat találjuk : lengy. Grzegorz, cseh Hrehor, t. Gregor, szlov. Gregor (olaszföldi szlov. Grgur, Grigur, karszti szlov. Grgüor, Greguór, STREKELJ, Ben. rok. VI, XX, Arch. f. slav. Phil. XIV. 200, 234., Zobr. szlov. 20, 77., lajbachi Letopis 1890 : 236., Grego. Kres II. 644), borv.-szerb Gregur (ca — horv. Grga, Grgo, dalm.-horv. Grgur JIREŐEK, Die Eom. I. 81, 2. rész 39.; egyéb horv. beczézö alakokat lásd itt a szláv eredetű nevek közt Görga, Görgős stb.), róm.-kath. hazai bolg. Gérgur (KRISTOFCSÁK, Kas nauk 8, 9. 1.). Az en nézetem a Gergely (Gevrgel: Görgély) szóról, hogy egy szláv Grgur, Grgor alakból való, a melyre a magyar első e ö változata is rámutat szerintem. A Gergely név beczézö alakjai is mind előkerülnek a szlávságban. V. ö. Görga, Görgős, Görgöte. Grossus : 1086: Hic sünt liberi: Grossus; —lat. Grossus (v. ö. JIRECEK. die Bom. I. 2, 39. 1. és ÉRBEN, Begesta Grossus). • MELICH JÁNOS.