Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Értesítő - Irodalom - 273

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 367 Domonkos: 1001 : Dominico archiepiscopo; 1193: Dominico zagrabiensi episcopo; 1193: Dominico curiali comite et eodem Budrigiensi; zent Damonkos, Damonkus (Érdy-k. 448.), zent Darnancos (atyánk oltára elevt, Marg. Leg. 111, napya 134. 1., zerzety Példák k. 43.), Damuncus (Birk-kód. Könyvszemle 1889 : M. 1.), Domokos, Damokos (Münch.-k. máj. 24, jul. 5, aug. 5, egyéb adatokat és alakváltozatokat láss KNAUZ, Kortan és Oki. szót.); — lat. Dominicus, ol. Domenico (beczézve; Menico, Menghino, Ghino, Beco), gen. ol. Menegu, staj. szlov. Dominkus (Letopis 1887 : 75, mint vezetéknév, hazai szlov. Dominik, Zobr. szlov. 55. 1.), cs. Dominik, ca-horv. Dimankué (SUEM. Acta croat. 307, máskor Dominig, Domenig, Dominik u. o. 39, 45, 81, 146, 251.). JIEECEK a lat. Dominicus-röi ezt írja: «Dominicus, ebenso wie in Vénedig, Istrien, den romanischen Alpenlándern einer der gewöhnlichsten Namen in Dalmatien im IX—XV. Jahrhundert (Die Rom. I. 2, 33.)». A név hazánkban a «Conversio» szerint meg volt közvetlen a honfoglalás előtt is (lásd e mű 11. §.-át), megvolt Csehországban is (EEBEN, Eegesta). A XIII. századi Szent Domokos szerzetének elterjedésével a név mint keresztnév még jobban hódított. Donát: Előfordulására, csupán XIII. századi adataim vannak (v. ö. Oki. szót. és Marg. Leg. 23, 206: soror fabyna donat vrnak leyanya, Sabina . . . heuyzy donat vrnak leánya); — lat. Donatus, ol. Donato, vei. ol. Donao, horv. Dunát. A név Velenczében, Dalmácziában már a legrégibb időkben el volt terjedve (v. ö. JIEECEK, Die Rom. I. 2, 35, Muranoban Szent Donat, Karinthiában 1154-ben: St. Veit apud ecclesiam s. Donáti, JAKSCH, Urk.-buch). Dorottya: Zent Dorottyák azzonth, zent Dorotya (Apóst, mélt. 22, 30. L), Dorottia (Erdy-k. I. 318, naptárakban Dorotya is, KNAUZ, Kortan 178.), beczéző alakja Dorkó (Oki. szót.); — lat. Dorothea, horv. Doroteja, Dorotija, Dorica, Dorka, Dóra (FILIPOVIC szót. és SUEM. Acta croat. 108, 109, 166.), cs.-t. Dóra, Dorota, Doruse. Szent Dorothea ereklyecsontjai Gradoban feküdtek (v. ö. M. G. SS. VII.). Drízs: Marg. Leg.: 223.1.: betamy drifnak leánya; — a Drizs névről az a nézetem, hogy az Andreas olaszos beczéző alakjával függ össze, v. ö. ol. Andrea, Drea, gen. ol. Dria, Drin, Driu-Un, Lehet azonban Drusus (antioch. vértanú)-ból is való. V. ö. András.