Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Értesítő - Irodalom - 273

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 363 ból trntat (v. ö. JIRECEK, Die Rom. I. 51 : Sveti Trntat), Brictiusból Brcko, Gregorius-bó\ Grgur, Bernardw-böl Brnát, Brnjád, Chrisogonus-ből Krsogon, breviárium -ból brviar, Varava-bó\ Vrva (Nikolj. ev.), ferula-bö\ hrla stb. Ugyanígy lett a lat. Bartholomaeus-ból is a szlovén-horvátban *Brtolom (a mai szlovén Brtalan és Birtalan, KÜZMIGS, Nouvi zak. magyar eredetű; v. ö. szerb Nikolj. ev.: Vrhtolomej = Bertalan ; Brtol: Bertalan, horv. akad. szót.), a mely alakból aztán *Birtolom, Bertolom, illetve Bért alám, Birtalam lett (a végre v. ö. káptalan : eapitulum) a magyarban. Az osztr. szlovénben a Bertalan-nak Jernej a neve (v. ö. TRUBER kalend. 1582: aug. 24: Bartola Jerneia jogra, u. o. Sueti Jernei, Kres I. 174, II. 643, 644, lajb. Letopis 1891 : 137.), a mi az eredet szerint Irenaeus-nek felel meg (MIKL. Vergl. gr. I2. 334; v. ö. Erénye, Herene a német nevek közt). Betlehem: Münch.k.: Bethlechem (Máté II. 1, 5, 6, Ján. VII. 42.), Betlechem (Máté II. 8, Luk. II. 4, 15.), Betlehem (Máté II. 16.), Bethlehem (Jord.-k., KÁROLVI). A Königsb. töredék szalagjain csak bethle van, a többi rész le van vágva; — lat. Bethlehem. A róm. kath. szláv fordítások két részre szakadnak: Bethlehem, Betlehem van a szlovénben, VuK-féle latinbetűs horvát-szerbben, hazai paul. bolgárban, lengyelben, ellenben Betlem a csehben (kralici bibi., régen azonban itt is Bethlehem, ÉRBEN, Eegesta), tótban, dalmát horvátban (Rad CXXXVI. 183.), olaszföldi szlovénben (lajbachi Letopis 1891 : 100.) és TRUBER-DALMATIN horv. glag. fordításában (itt Betleem). A h nélküli alakok az olasz Betleem-böl valók, míg a h-sok a Vulgatabeli latinból. — A görögben a szó BY]9-XSS|A S ennek megfelelően az összes gör. kel. szláv fordítások Vitleem-et, Vitlejem-et, Vitliom-ot, Vithleem-et, Vithliem-et írnak. Bitó: Nézetem szerint az Oki. szót. helytelenül magyarázza a XIII. század óta kimutatható Bitó kereszt-, illetve személyneveket; a szó a lat. Vitus szóból eredt a szláv Bitté, Bittoje közvetítésevei (v. ö. JIRECEK, Die Rom. I. 72, 2. rész 64.), v. ö. Vid, továbbá a Bálint-n&l mondottakat. Boldizsár: Az ótestamentomi Baltassar a Bécsi kód.-ben kivétel nélkül Baltazár; a Boldizsár keresztnév nálunk nem régibb a XVI. századnál (v. ö. Oki. szót.); •— lat. Baltassar, ném. Balthasar (beczézö alakja Balzer, népetym.: Walthauser, LEXER, KarnWb.). A m. szóban levő-íi kétségtelen olasz hang, v. ö. ol. Bal-