Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

28 HALÁSZ IGNÁOZ. hogy a magyar $gép-pel egyeztesse; erijdi (el) = eredgy; fuoa (czoki) = fuss. Egyeztetéseinek legnagyobb része erőszakolt és ma legfeljebb 36 állhat meg, a következők: ále- — él, niela- = nyel, niaalo== nyal, giet = kéz, miéig — mell, saeppe == epe; coarvve = szarv, nuol = nyil, dolgge = íoW; paese = fészek, manne = mony, vuoigi =s twyy vuodno- vadászni = uaá, ü«or (varr) = t^V, calbme = *#6m, éú2tte = s^ex, ZrasA: = &ö#(t), tuouvda, tumte- = tud, jegn = je^j íafeö = £$, nolko- — nyug-od, siiongiar (suoúar) = sugár, salggad = csillag, bálle —fél, vielggad = világ, adde = í/d, oalondafte = áíí, áá«é = anya, arvo = ár, oarbes = «ri/*«, ^'e = e)', A grammatikai egyezések tárgyalásánál végigmegy az egész alaktani rendszeren és sok helyes észrevételt tesz. Tisztában van a többi finnugor nyelvekkel való rokonsággal. - A kínaival való rokonságot is említi. (Ennek későbbi vitatója PODHORSZKY.) SAJNOVICS ezt ősnyelvnek tekinti (mint legújabban VELICS), melyből a magyar, lapp, finn, tatár, török nyelvek eredtek (je : éj, tu : ut, syn == szív, szem = szem-ély stb.). — Szándéka volt tovább a magyar nyelv rokonaival foglalkozni, de könyve fogadtatása elkedvetlenítette. Még előtte szólt hozzá e kérdéshez PRAY GYÖRGY (1761): Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum ab anno ante natum Christum CCX ad annum Christi CMXCVII — 997. Idézi ECCARD véleményét a magyar-finn rokonságról, de nem hisz benne. Azonban SAJNOVICS, PISCHER, SCHLÖZER (Nordische Geschichte) munkáinak megjelenése után 1774-ben Dissertationes historico-criticae in Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum ez. művében a magyar nyelv eredetére vonatkozólag az említett kutatásokat már fontosaknak mondja: a finnek (finnugorok), hunnok, avarok, magyarok «eadem ortu gens sünt populusw. A csuvas nyelvet is ide vonja. PRAY volt az első, a ki a magyar és a mongol nyelvben is talált egyező elemeket s azt állította, hogy a török is a magyar nyelv rokonságába tartozik (egyezések : mongol-török: árpa, búza, alma; oroszlán, ökör, ünö, teve, daru, szakái, kék) ; ámbár a törököt előtte mások (KOLLÁR, TOPPELTIN) is emlegették. SAJNOVICS munkája után 29 évvel, 1799-ben jelent meg Göt-