Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

20 HALÁSZ IGNÁCZ. «E1 mundo primitivo» ez. munkájában a baszk nyelvet mondja Ádám nyelvének.)) (Egy franczia író, CHARDIN, beszéli, hogy a perzsák hite szerint három nyelven beszéltek a paradicsomban : a kígyó arabul, Ádám és Éva perzsául és Gábor törökül.) (MÜLLER MIKSA: Felolvasások I. 121.) A nemzeti hiúságnak épp oly joga volt a saját nemzeti nyelvét tenni meg a paradicsom nyelvének, mint a mily joggal hirdették a theologiai tudósok a paradicsom nyelvének a zsidót. A magyar nyelvben levő szóknak a magyar nyelv segítségével való megfejtését láttuk nyelvészetünk egy másik irányában. Láttuk ennek a czélnak szolgálatában a legképtelenebb hang- és jelentésváltozások fölvételét. Láttuk azt is, hogy ennek az iránynak főképviselői KASSAI JÓZSEF és nyomában a CZUCZOR-FOGARASI-féle nagy szótár voltak. A mi tévedések ezekben vannak, azok sem a magyar szellemnek tévedései. Azokat a lehetetlen hang- és jelentésváltozásokat már a regi görög ós római etymologusoknál láttuk, a kiknek tanítását és eljárását a külföldön is egész a jelen század elejéig követték a nyelvészek. Idegen eredetű az a különös tanítás, melyet a NSz.-ból a gyökérbeli magán- ós mássalhangzókra vonatkozólag idéztem, hogy t. i. minden betűnek megvan az ősi, természetes jelentése, hogy az r mássalhangzó pl. mint gyökhang a) általában erős, légrázó, reszketeg hullámot utánoz, b) erőszakkal járó rontást, metszést, rágást fejez ki stb., hogy a gömbölyű magánhangzók a) gömbölyűséget, b) összehúzást jelentenek stb. Mondtam, hogy e tanítások alapja FOGARASI JÁNOS «A magy. nyelv metaphysikája vagy a betűknek eredeti jelentései a magyar nyelvre alkalmaztatva*) (Pest, 1834) ez. munkája, ez pedig a hires HEYSE német nyelvésznek munkálatain alapszik, kinek a hangokra vonatkozó elméletét FOGARASI csupán csak alkalmazta nyelvünkre. HEYSEnek ilyen irányba vágó hatása érzik KEREKES FERENCZ munkálatain (ki Értekezés és kitérések ez. művében foglalkozik eltérő irányban a hangok eredeti jelentésével), MÁRTON JózsEFnek és SASKU KÁROLYnak ugyanilyen irányú dolgozataiban. Az utóbbi a Tud. gyűjteményben, előbbi ((Értekezés a magy. nyelv eredetéről, természeti tulajdonságairól, kimívelhetése, fundamentomos tanulása és könnyű tanítása legjobb módjáról)), ez. a. (Bécs, 1830) jelent meg. Nem szóltunk még eddig részletesen OTROKOCSI FÓRIS FERENCZ