Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Balassa József: Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára 82
FONETIKUS ÍRÁS A FINN-UGOR NYELVEK SZÁMÁRA. 89 minden tekintetben alkalmas írásmódot állapíthatott volna meg. Csakhogy az ő rendszere több tekintetben eltér TECHMEE-étől s inkább az Int. Ztschr. I. kötetében közölt táblázathoz hasonlít, melynek tökéletlenségét maga TECHMEB is elismeri. A rendszer kibővítésére és teljesebbé tételére ép az a dolgozat szolgált alkalmul, melyben a magyar nyelv hangrendszerét ismertettem az Int. Ztschr. IV. kötetében. Az első kötet táblázata a magyar hangok képzésének bemutatására sem volt elégséges, annál kevésbbé használható az összes finn-ugor nyelvek hangjainak feltüntetésére. E rendszernek egyik hibája, hogy a dentalis és palatális hangokat osztályozva, csakis a képzés helyét veszi figyelembe s mellőzi a nyelv alakjának különbségét, pedig a fogaktól kezdve egész a szájpadlás közepéig mindenütt kétfélekép képezhetjük a mássalhangzókat: a nyelv hátával vagy a nyelv hegyével. Mivel a rendszerben S. mellőzte e különbség figyelembe vételét, egy sorba kerülnek egymás mellé a különféle s, z és s, i hangok. Másrészt meg nem jut hely a cs, ds diphthongusok első része, a palatális t, d számára. A rendszernek másik hiánya, hogy az egész szájpadláson képzett mássalhangzókat csak két főcsoportba osztja: az egyik csoport a 4—8. sorig terjed (dentale) s ezeket t, d, s, z stb. betűkkel jelölik; a másik csoport a 9—12. sorig terjed (palatale) s ezeknek jelölésére szolgálnak a k, g, /, y betűk. Igaz ugyan, hogy a szájpadlás a felső foghústól a lágy íny határáig egységes, összefüggő terület, csakhogy az ezen a területen képzett mássalhangzók, ha akusztikai hatásukra figyelünk, három csoportra oszlanak: az egyik a t, d, sz, z, a másik a ty, gy, j, a harmadik a k, g, %, j'-féle hangok; vagyis a dentalis, palatális és úgy nevezett gutturalis hangok sora. E három csoportot egy tudományos alapon nyugvó fonetikus írásban meg kell egymástól különböztetni, s jelölésükre háromféle betűsort kell használni. Ezt megtette TECHMEB is, a ki a középső csoport számára a nagy betűket használja: T, D, N, s, z; se három fő csoportot megtaláljuk PASSY fonetikus írásában és SWEET hangjelölésében is. E fontos különbség elhanyagolása okozza, hogy nehéz megtalálni e táblázatban a magyar palatális hangok sorát. Minthogy aj a 9-ik sorban van, ott kell keresnünk a ty, gy, ny hangok jelét is; tehát e hangokat k' g i) betűkkel jelölik, s ha következetesek akarunk maradni, a