Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 81 nyelvemlékek szókészletének összehasonlító alapon való tárgyalásánál, akkor kutatásaim alapjául azt a nyelvet veszem, a melyen CYRILL és METHOD hazánkban az Isten igéjét hirdették. S hogy e területen a nyelvi hatás kölcsönös volt, azt sok tény bizonyítja. Óbolgár nyomok mutathatók ki az ószlovén, kath. szertartású Freisingeni nyelvemlékeken (v. ö. VONDRÁK, Frisinské památky 11.), továbbá a cseh nyelv történeti szókészletében (v. ö. VONDRÁK, Die Spuren der altkirchenslavischen Evangelienübersetzung in der altböhmischen Literatur, a bécsi akad. Sitzungsber. 129, Abhandlung X.). Viszont az óbolgár nyelvemlékek mai alakján kimutathatók a pannóniai nyomok, a milyenek voltak a muditi, jedro, réshnota, spyíi, klephcb stb. bizonyításaim. A magyar szavak tárgyalásánál részletesen látni fogjuk, hogy a CYRILL és METHOD-féle keresztény terminológia itt, hazánkban gyarapodott, s az elűzött tanítványok az idevaló helyi keresztény terminológiának nem egy szavát vitték be az egyházi szláv nyelv szókészletébe. Mielőtt már most forrásaimat részletesen ismertetném, meg kell említenem, hogy a fordítások közt nem tettem említést az Ótestámentomról. Vannak itt-ott felcsillanó bizonyítékok arra, hogy e részből is lettek volna CYRiLLnek és METHODnak kész fordított lectiói (JAGIC, Zur Ent. I. 46, II. 70, 71; Cod. Supr. idézetei), de általában e részben a bizonyítások még nagyon a kezdet kezdetén állanak. Egyes ótestamentumi könyvek, a milyen pl. Józsue könyve, határozottan újabb fordítások (v. ö. JAGIC, II. 75.). Az olyan kifejezések meg, a milyen pl. a GRiGOROvic-féle Parimejnik (kiadta egy részét BRANDT E.: Grigorovicev parimejnik, Moskva 1894, vypusk 1, 2, másik részét LAVROV, Obzor) alpa szava (v. ö. Ján. ev. XX. 12 : Münch.-k.: albacban, Jord.-k.: feyer rwhaban, Cod. Zogr. K*K irkiMjp*., Supr.: 155, 171: CK trk<uyh. pH3<\Y'k), azt látszik bizonyítani, hogy e részekben is vannak latinból való fordítások (v. ö. JAGIC, Zur Ent. II. 73.). Az egész biblia nem is volt lefordítva egyházi szláv nyelvre egész a XV. század végéig. GENNADIUS (1484—1504) novgorodi metropolita a XV. században összekutatta az orosz kolostorokat, hogy egy télies egyházi szláv bibliát állítson össze, de fáradozása meddő maradt. Sok részt le kellett fordíttatnia latinból a Vulgata alapján (1499) és e latin részek kerültek bele az első nyomtatott egyházi szláv u. n. Ostrogi bibliába (1581; v. ö. JAGIÓ, Zur Entst. 1.45.). NIKON, NAGY PÉTER, S végül ERZSÉBET czárnő (1751) azok a nevek, a melyekhez a továbbiakban, a teljes bibliafordítás dicsősége fűződik (lásd a források közt: Újkori bibliafordítások). Az ERzsÉBET-féle bibliában hangsúlylyal van megjelölve minden szó, s e hangsúlyozás, mivel eltér az orosz népnyelvi hangsúlyozástól, valószínűen a délszlávok térítette oroszsághoz vitt nyelv maradóka. MELICH JÁNOS. Nyelvtudományi Közlemények XXXII. 6