Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

438 MBLICH JÁNOS. 1. molb — or. MOJib, kisorosz MÍJIB, lengy. mol, cseh-tót mol, hazai-szlov. mol osztr. szlov. Molj, mol (MEaisER). kaj-horv. mol (HABD., BJELOST., JAMBE.), éjszaki-horv. ca: mólj (molfi, Nem. II. 376.); 2. mbljac — szerb-horv.: stokavstina: moljac (VÜK, LANOSSOVICH és KELKOVICH: Gram.. VOLTIGGI); 3. molec = bolg. moléc (molcí, CANK. Gramm. 23, DÜVEBNOIS). 4. grhlica, grizica (ez járatos Dalmácziában, v. ö. STULLI, BELLA, MICALIA); a nyelvtörténeti fejtegetésben láttuk, hogy Dalmácziában az olasz eredetű trma is járatos volt, ma úgy látszik ismeretlen. Az ide mellékelt térkép mutatja, hogy a moly-t a bolgárban ma nem hívják mohnak, hanem molec-nek, s ebből a magyar moly képzése miatt nem való; régen sem hittak mo/b-nak, mert a régi szövegekben tblja áll. így tehát, bár a molb közszláv szó (v. ö. alakulására GEB., Hist. ml. I. 77.), mivel a bolgárban sem ma(v. ö. MIKL. Diction.), sem a múltban nem hívták mo/b-nak a «tinea» t, hanem tblja- vagy molec-nek, a m. moly nem is lehet bolgár eredetű. Nagyon kecsegtető, hogy a hasonló jelentésű •kukac, pondró, zsizsik szavakkal is a moly kapcsán foglalkozzam, e részben azonban az olvasót a szójegyzékre utasítom.