Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 433 az angol biblia-társaság kiadta fordításban médnik = rézfazék, rezüst (v. ö. Márk VII. 4.), s ugyanezt vallja DUVERNOIS szótára, KARAV. Pamj. és CANKOF nyelvtana is (180. 1.; hasonló jelentésű bolgár szavak még: téndíera: kochkessel, hamuik: grosse schüssel, BERN., Chrest. 180, 189, pankú': eine irdene schüssel, CANKOF 189.). A szótári művekből a mai szlávságra a következő elterjedést tudunk megállapítani: 1. kisor. mídnicja: waschbecken (ZELECHOWSKI, a nagyoroszban mint egyházi szo mednica = rézpénz, rézedény; üst, DALJ, MITRÁK) ; 2. lengy. miednica : fussbecken, waschbecken (LINDE) ; 3. cseh-tót: ó-cseh: médiniee: giessbecken. hand- und fuss-; becken (BRANDL: Gloss., a mai csehben: miden ee: ofentopf, of elitessel), t. medenica : pelvis, pollubrum (BEUNOLÁK), rézfazék (PALKOVIŐ fordítása: Márk VII. 4.). 4. osztr. szlov.: medeniza (bandbecken, pollubrum, becken, MEGISER, ugyanígy ÜAT-MATiNnál, a kinél a rezedeny: «kuffrasta possoda (= Márk VII. 4.»)-val van fordítva, medenica: becken, waschbecken, stecknadel (PLETERSMIK és Letopis 1879 evi 145. 1.). KÜ/MICS fordításában medenica = rézfazék, üst (Márk VII. 4.), míg LINDE szótára szerint Karinthiában medénca alak is van. 5. Horvát-szerb nyelv: haj-terület; meddenicza (pelvis, pollubrum; testűm: JAMBR., e «testűm» jelentésre, v. ö. Gyöngy, szótár: kett medencbeiű mértek), medenicza: testus, pelvis, pollubrum (BJELLOSTIJENEC. HABD.) ; BJELLOSTIJENEC megjegyzi, hogy Szlavóniában, léhát sVo-területen: tepszia a járatos szó | cs-a-terület: midenice: pelvis (VERANTIUS, Spalátoi lection., THUBKR. isztriai horv. ford.). — Hogy a sto-területen milyen az elterjedése a szónak, nem tudom megállapítani; VuK-nál mjedenica = glöcke von bronzé (becken : tepsija), LINDE szerint Boszniában mjedeniea, mjedjenica (== medencze, v. Ö. MICALIA, STULLI: pelvis), míg Raguzábun Legjen = jiel)en. BEUCIC és BERRA szótárában szintén előfordul a szó (medenica). A m. medenczé-nek megfelelő jelentésű és hangtestű szót hiába kerestünk a bolgárban ; a fordítások is, a mai elterjedése is a szónak azt vallották, hogy a medencze nem bolgár eredetű. Az én nézetem az, hogy e szó szlovén-haj-horvát eredetű. Támogatja ezt, a jelentésen kívül a hangtan is; a tótból nem való a szó, mert itt d a hang e előtt, másrészt a szónak nagyobb a jelentésköre. A szlovén-horvátban azonban a meden (ntedena, medeni = medeno, kaj-Nyelvtudományi Közlemények XXXII. -28