Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÍV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 43 hogy a bolgároknak mai hazánkban való lakását tagadjam. Néhány helynévből, a milyen a krassó-, bihar-, alsófehérmegyei Preszdka (v. ö. CSÁNKI : Magyarorsz. tört. földr. II. 39: 1412, 1445. Gyepew, 1496. Gyepew. al. nom. Priszaka), biharmegyei Rogoz (v. ö. rogoz «mezei liliom», JAMBR.), beszterczenaszódmegyei Jád, Kerlés (v. ö. KISCH : Nösner Wörter und Wendungen 77, 83.), Gyalui havasok (bolg. dél «berg», Vervu «hegy», JIRECEK: Geschichte 82.), Bucsa (v. ö. bolg. [Vidin é3 Vraca vidéki] 6yTie: Bp^x-b HJIH ^,OJIT», noKpaTt CT. ropa nenpoxo,nHMa, Sbornik, X. 229, XIV. 191.), nekem az a meggyőződésem, hogy bolgár nyelvű lakosság a honfoglalás idejében csakis Erdélyben (v. ö. KARÁCSONYI I. czikkét, Századok XXXV., decz. füzet) és a vele határos megyékben volt (v. ö. az Ann. Fuldenses 56. 1. azon adatát, hogy AENULF király 892-ben követeket küld LAODOMIE, bolgár királyhoz, a kik a királyt arra kérték, ne engedje meg a morváknak a só vételét birodalmából, v. ö. MAECZALI a SziLÁGYi-féle M. nemz. tört. I. 90.). Éz a bolgár lakosság azonban keleti bolgár nyelvjárást beszélt*); ezt bizonyítja a Prészáka-béli á, ezt "a Gyalu-béii a, eh helyett /, v. Ilyen nyelvjárásból, mint ASBÖTH is mondja, nem kerülhettek a mi szavaink. § hogy az e szavakban mutatkozó keleti bolgár d a várható nyugati é helyén régi sajátsága a bolgár nyelv dialektusainak, bizonyítja a Codex Suprasliensis (1. a nyelvemlékek közt) és a Psalt. Sinaiticum (1. u. o.). E kérdéssel egyébiránt részletesen foglalkozom a helynevekről szóló fejezetben,**) a hol azt a nézetemet is *) Keleti bolgár nyelvjárást beszéltek azok a bolgárok is, a kik Csergeden, Bolgárszegen laktak, de ezek újabb, IV. Béla kori bevándorlók voltak: egy néhány szavuk, a milyen pl. a spolati, spolavati (Denkschriit. VII) azt látszik bizonyítani, hogy a Khodope hegység vidékéről, esetleg Maczedóniából valók. A szó ugyanis a gör. úc, TioXXa STYJ köszöntésből való (v. ö. MIKES leveleiben: «pola téti édes néném»), ez pedig Rhodope vidékén (MiLADiNov-testvérek gyűjtötte népdalok) és Maczeclóniában (Rad. 145. k. 106.) spolajnak hangzik a bolgárban (v. ö. Arch. IV, 513, XX. 119.). **) Itt még csak azt említem meg, hogy ha valaki azt állítaná, hogy e helyneveket az oláhból vettük, akkor mikép magyarázandó az Olt (Aluta) és Ompoly folyónév o-ja ? Különösen az Olt o-ja szemben az a-val (Aluta) kétségtelen bizonyíték közvetlen szláv átvétel mellett. 8 végül az illetőnek azt is be kel-