Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

404 MELICH JÁNOS. szótárak gerlice jelentésben mitsem tudnak. MIKLOSICH sem idéz bolg. grhlica alakot (Denkschr. XXVÍI. 275, Slav. Etym.). EtymWb.jában van ugyan grhliea, de a jelentése nincs megadva. A mai bolgárban a grhlica nem gerlicé-t, hanem torokbetegsé get jelent (v. ö. DUVERNOIS), míg a gérlice-re a mai bolgárban grhlavica, grhgurica, gurgurica, grhghlica, grhlhvica, gurguvica, trhthrh, (/<ftrlicka kifejezések a járatosak (v. ö. MIKL. EíymWb., Dict. abr., bolg. népnyelvi fordítás, DUVERNOIS, RYLEC). E bárom pontba foglalva igyekeztem valószínűvé tenni, hogy a Psalt. Sin.-béli grhlica szó nem lehet se óbolg., se középbolg., se pedig újbolg. szó, itt a grhlica = torokbetegség, míg ellenben a «turtur»-nak a magyartól elütő nevei vannak. Ha már most azt kutatjuk, hol hívják a gerlicé-t ma és hívták a múltban az ősszláv *ghrlica-ra, visszamenő s a magyarnak megfelelő alakkal, a következőket fogjuk találni: 1. grlica = m. gerlice. Ezt az alakot találjuk a szláv bibliafordítások közül a következőkben: a) horvát: TRUBER (Luk. II. 24.),. isztriai horv. (Jeremiás VIII. 7.), dalmát-horvát (K\NIN : Ének. II. 12.); p) szerb-horvát fordítások (VUK-DANICIC) ; f) osztrák szlovén népi es hazai szlov. KuzMtcs-féle fordítások; 2. gerlica = magy. gerlice: krajnai-szlovén ÜALMATiN-féle fordítás (Luk. II. 24.); ez alakra v. ö. stájeri szlov. gerlica = turteltaube (MEGISER) ; 3. garlica = magy. gerlice: a) krajnai szlovén DALMArra-féle fordítás az ótestamentomi részben (v. ö. IV". Móz. VI. 10. = Jord. k. ghyrlyceet, Jerem. VIII. 7.); (3j sárospataki lengy. biblia, későbbi lengy. úino garlica (v. ö. LINDE : garlica alatt); 4. garlica = magy. gerlice: a) orosz bibliában és emlékekben (v. ö. Osztrogi biblia: LXXXIII. 4. zsoltár, SREZNEVSKIJ : Materialy, or. és kisor. népi fordítás); (3) szerb fordítás (v. ö. STOJK. Luk. II. 24.). 5. hrdlicka = magy. gerlice: cseh-tót fordításokban (v. ö. Váci., Kralici, PALKOVICS). A mai bolgár fordításokban, mint fentebb láttuk, g&rlicka (EYLEC), g^rgorica (bolg. népi ford.) olvasható. A szláv nyelvekben ma a gerlice-nek a következő nevei vannak: szlov. grlica, gerlica, garlica, szerb-horv. grlica (raguzai garlica, LINDE), lengy. garlica, gardíica (Denkschr. XXVII. 275, LINDE), kisor. horfyca, gorhca (Pisk. 32.), gorlicka (Sborn. LAMANSKIJ: 224.),. nagyor. garlica, cseh-tót hrdlicka, hrdlice. Ez összeállításból megint az tűnik ki, hogy csak a bolgárban