Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IX. 1

A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 3 erdőkkel borított föld van a szőrös bőrhöz hasonlítva (u. o. II : 220.). Ugyanazon átvitellel, melylyel a mythikus felfogás s a költői nyelv az égi jelenségeket az Egatya működésének veszi s az Ég­atyáról mondja, hogy pl. «kinappalodik, havazik, szelet fú, kitava­szodott)), a Földanya is gyakran szerepel az ének előadásában ott, hol világosan a földről van szó, így e példákban: kér simpá saw puska tot tartélantawét: Sémel-Ma ayküw ness sáryenti «vasbelsejű sok ágyút durrogatnak ottan: Féket e-F öld anyánk csak úgy reng belé» (IV : 124.); yqnt-rqy vqarwé; akw' pqal rqy­sqivan Sqicéy-Ma áykwánné jola ta'ini, akw1 pqal rqy-sqwán Numi-Tqrém jayanné nqyya ta'ini «hadi kiáltást tesznek; egyik fele kiáltó szavuknak Kérge s-F öld anyjukhoz zeng alá, másik fele kiáltó szavuknak Numi-Tqrém atyjukhoz zeng föl» (II : 209.) | Törém vuoti: tátkhéy jiwtal'ékháSqwéy-Mö oqykhwné jel-jökhtentqu; tqiy jiw tqyd Sqivéy-Me oqykhwné jel-punentqu «Törém szélkép fújdogál: a csúcsos fának csúcsaKérge s-F öld anyjá­hoz hajlitódik le; az ágas fának ága Kérges-Föld anyához tevődik le» (IV : 311.) [ kér nelmpa saiv saykán, tan rátawét: Sqwéy-Ma áyküw-tarmél yujpci voikén pöt numén rayi «vasnyelvű sok ha­rang, azokat ütik: Kérges-Föld anyánk fölött fekvő fehér forgács fölfelé ugrik» (IV : 69.) j Sérnél-Mö oqykhw­tarmél jel tisséltqum «Fekete-Föld anya fölé temetnek el engem» (IV : 116.) j Sémél-Mö oqykhwénné jel-poql wiitiy sarééné nai khutilayku-én ! «Fekete-Föld anyád felől, alulról vizes tenger kerekedjék reád!» (IV : 162.). Hogy mikép alakítja a vogul népképzelet a Földanya mythi­kus személyének képét, lakóhelyét, eredetét, történetét s jelen mű­ködéskörét, arról csak kevés adat áll rendelkezésünkre. A REGULY-féle teremtési ének többször idézett adata szerint a Földanya ós Egatya igen kicsiny terjedelemben egyszerre teremtődnek: «A föld és ég ők megalakulnak, Ők megteremtődnek : Xut-qtér legkisebb fia nyíl-szárny-ragasztásra való ezüst enyvüstjének nagyságára te­remtődik Numi-Tqrém atyánk; Xul-qtér legkisebb leánya, az ő fonó ezüstorsója karikájának nagyságára teremtődik Kérges-Föld anyánk» (1:101.). A felső­szoszvai teremtési rege szerint Numi-Tqrém bátyja Joli-Tarémnak, tehát az ég és föld bár egynemzedékbeliek, mégis amaz kora szerint 1*

Next

/
Thumbnails
Contents