Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Adalékok a magyar nyelv régi török és mongol elemeihez - 369

370 MUNKÁCSI BERNÁT. cier, enchanteur, qui charme et fascine beauté séduisante», bagiji, bajß: göz-b. «zauberer, gaukler, betrüger» ; BABBIER DE M. I : 272; ZENKER 168.). — V. ö. ozm. baj- «tromper, fasciner, séduire par des enchantements» (BARBIER DE M. I : 284.), bag-, baj- «binden, bezaubern, betrügen» (göz bajmak «durch den blick bezaubern» ZENKER 174.); bagla-, bay\a- «binden, knüpfen; umstricken, verstricken, bezaubern, behexen, insbesondere durch zauber der mannheit berauben» (göz baglamak «den blick auf jmden od. etw. heften, mit dem blicke bezaubern»; baglajß «der bindende; zauberer» = kirgiz bäjlä- «binden, anbinden, zuschliessen; bezaubern, behexen» (связать, привязать, запереть; очаровать, заколдовать) = tat. baula- id. (BUDAG. I ; 232.). (II.) Ozm. bögü-bay: b. b. etmek «durch zauber binden, bezaubern, behexen» (bögü-bayla- «einen zauber auf etw. binden, d. i. bezaubern, behexen» ; ZENKER 167; BUDAG. I : 232.). Az a körülmény, hogy nemcsak az egyszerű báj (= tör. baj, bay, vagy baji, baji) szó, hanem sürü alkalmazású összetétele, a bű-báj {= ozm. bögü-bay) is előkerül a törökségben, döntőleg határoz a mellett, hogy emitt keressük szavunknak eredetét s nem, mint MIKLOSICH véli (EtAYb. 5.), a szlávságban. Vannak ugyan itten: óbolg. bajati «fabulari, incantaré», szlov. bajati «zaubern; lösein, fabeln erzählen», baja «zauber; reif, loos», bajavec «zauberer», bajilo «zaubermittel», horv. bajati «fabeln erzählen», baj «mythe, márchen; reif, anmut», bajáé «zauberer, besprecher», szerb bajati, bajáé id., bajka «fabel», bolg. baja «Zaubersprüche hersagen, dadurch heilen», bajilka «Zauberspruch», bajaéka «Zauberin», lengyel bajáé «fabuliren», baja «fabel», kisorosz bajaty «erzählen; zaubern», baj «erzähler», orosz bajatb, baitb «reden» stb. (MIKL. u. o.; NyK. 17 : 92.); ámde figyelembe veendő, hogy a magy. báj előképe gyanánt vehető névszói szláv alaknak (a minő az óbolg. bajati mellett óbolg. *baj lehetne) nincs igazolva régisége, hogy a horv. baj jelentésénél, a szlov. baja pedig végzeténél fogva*) nem gondolható szavunk eredeti másának, végül hogy itt *) A szláv -a végzetnek tapasztaljuk ugyan hiányát a kolbász, lapát, szombat és beszéd = szl. kli>basa, lapata, sqbota, beséda szavakban; de mindezekben a szláv eredeti háromtagú, míg kéttagún hasonló eset nem mutatkozik (v. ö. pára, répa, suba, hála, kasza = szl. pára, répa, suba, clivala, kosa stb.).