Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 341 48, Luk. XXII. 52.). A hazai szlovénben a dorong-ütik tényleg 4iroug (gen. drogáj a neve. A másik hely a DALMATiN-féle krajnai szlovén fordításban van, itt ezt olvassuk: «brez meca in droga (az idézet PLETERSNiK-böl való) = Károlyi: Dán. XIV. 25: fegyver nélkül és dorong nélkül; Bécsi-k.: . . . rudnal kül. A hazai szlov. droug, krajn. szlov. drőg-nak régebbi alakja drágáé Ez az alak elő is kerül az óbolg. Euch. sin.-ban, még pedig mint szentírási idézet; a hely ez (87, 1.): ST> meci i ST> drqgy =s KÜZMICS: Luk. XXII. 52: z mecsmí i z drogmí = Jord.-k.: kardokkal es dorongokkal. — Az Euch. sin.-ról azonban tudjuk, hogy egyes részeit hazánkban a IX. században fordították, drqgi> szaváról meg JAGIC bizonyította (Arch. VII. 128.), hogy e kifejezése pannonizmus. Az egyházi szláv nyelvemlékek közül a drqgT> előkerül egy orosz (SZREZNEVSZKIJ, Materialy) és két szerb emlékben tignum jelentésben, MIKL. Lex. pal, XV. XVI. száz.). Bolgár szerkesztésű nyelvemlékekben azonban semmi nyoma a szónak, s mint látni fogjuk, a mai bolgárban sincs meg. A szláv nyelvekben a drag^-nak következő az elterjedése: 1. A Dráva és Száva közti horvát nyelvterületek (régi Szlavóniát kivéve): a) dríig ili sztanga : a) pertica, baculus longus, b) pertica longa, longurius, c) contus, d) longurium, e) phalanga (BJELOSTIJENEC, e szótár szerint Szlavóniában: motka, Dalmácziában: pritka, a Bjelost.-féle értelmezésekre v. ö. NySzót., a hol a dorong= phalanga, fustis, pertica, palus), (3) drúg: pertica, contus (HABDELICH); 7) drug — stanyga, pertica, drugaszt — perticalis (JAMBRESIC); valószínű hogy idevaló a horv. drug = daljak, kesselhaken (v. ö. HEFELE, Opanc. 75.) szó is. 2. Hazai szlovén droug : dorong, osztr. szlov. drog : stange, leiterbaum (PLETERSNIK). 3. cseh: drouh : hebebaum, hebestange, schlagbaum, klotz (RÁNK). BERNOLÁK szerint van t. druh is, tudtommal csakis druk— van a tótban (v. ö. JANCS.), amely .vendégoldal', stange-jelentésű. 4. lengy. drqg = stange, hebebaum, hebestange (LINDE ; v. ö. Sárospataki bibi.: IV. Móz. XXII. 27: s drogy). Van egy hasonló szó még a szlávságban, s ez az or. druki> (DALJ, MITRÁK), kisor. druk (ZELECHOWSKI), t. horv. druk = rűd, dorong. Ennek azonban fe-ja miatt a magyar szóhoz semmi köze. Átkutattuk már most mind a multat, mind pedig a jelent, hogy a dorong eredetét megvilágítsuk. Ugy találtuk, hogy a szó ma csakis a horvát nyelv egyrészében, a szlovénben, a csehben és