Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

312 MELICH JÁNOS. svetih Cirila i Metuda. U Zagrebu 1870. Rövidítése : Bérc.: Dvie. E nyelvemlék a XIV. század második feléből való. 6. CRNCIC I.: Eimsko-slovinska sluzba sv. Kurilu i Metodu. Kiadva: Starine XIV: 210—220. Röv.: Crncic: Rimsko. A nyelvemlékben levő bejegyzések közül magyar szempont­ból érdekes az 1387. év alatti: «1387. v to vreme bese smutna v Ugrskom kralevstvi velika po Karli kralo, koga ubise Ugre.» — Az emlék XIV. századi horvát tengerparti nyelvemlék. 7. BERCIC Iván: Ulomci svetoga pisma obojega uvjeta staro­slovenskim jezikom. Prága 1864. — Rövidítése: Bérc.: Ulomci. E könyvben BEECIC különféle korú horvát glagolita nyelv­emlékekből összeállította a teljes bibliát, s ez összeállítást öt füzet­ben a fenti czímmel közölte. Van e szerzőnek még egy ilyen sze­melvényes munkája («Citankastaroslovenskoga jezika Prága 1864»), a mel% y iskolai czélra való volt, ujabb időben a SURMIN-BOSANAC-féle «Citanka» szorította ki (Zagreb 1896). 8. Statuta lingua croatica conscripta. Hrvatski pisani za­koni . . . uredili Dr. Fr. RACKI, Dr. V. JAG-IC i Dr. J. CRNCIC. U Zagrebu 1890. (Monumenta historica juridica slavorum meridi­onalium, pars I, volum. IV.). — Rövidítése : Mon. 9. Hrvatski spomenici. Acta croatica ab anno 1100—1499 . .. za tisak priredio Dj. SURMIN. U Zagrebu 1898. (Monumenta histo­rica-juridica slav. merid., volumen VI.). — Rövidítése: Surm. — Ez oklevélbeli adatokat főleg a személynevek szempontjából hasz­náltam fel. 10. A M. N. Múzeum könyvtárában őrzött legrégibb zenggi nyomtatványt, az 1894-ből származó horvát glagolita missalét (is­mertette ASBÓTH, M. Könyvszemle, új foly. IV.) szintén felhasznál­tam itt-ott; ellenben nem használhattam az 1368 No vak-féle kéz­irati missalét (Novak Nagy Lajos királyunk lovagja volt), se az 1463-diki vrbeniki missalét és az 1483-diki editio princepset. — Rövidítése : Zeng. miss. Itt említem meg, hogy a kézirati novi-i XV. száz. missalé-t és XVI. száz. breviáriumot szintén használtam. 11. A latin betűs horvát-dalmát fordítások közül felhasznál­tam a Zárai (XIV. század), spalátói Bernát-íéle (XV. száz.) és a RANiN-féle (raguzai fordítás a XVI. századból) lectionariumokat, kiadva RESETAR Milántól, illetve MARETIC T.-től (Opera acad. scient. et art. slav. mer., V, XIII.).

Next

/
Thumbnails
Contents