Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Paasonen H.: Votják-török szóegyeztetések 257

268 PAASONEN H. Aligha lehet kétségbe vonni, hogy a mordvin szó, melynek alakjai és jelentései is a külön nyelvjárásokban oly szembetűnően térnek el, átvétel valamely régi török nyelvből. Az idézett votják és cseremisz szavak is valamiképen össze látszanak függni vele, jóllehet a viszony egészen homályos. sur mostoha, sur aji mostoha apa, éur mumi mostoha anya. zürj. (P.) sor mostoha. — csuv. suri, (Spaszk) sur fél; mostoha; aéa siirri mostoha apa, ama surri mostoha anya, ivei surri mostoha fiú, yér surri mostoha leány (v. ö. finn puoli fél, isd-puoli mostoha apa sat.), (ZOLOTN.) sora fél (nojiOBHHa). V. ö. tat. jarém, jart<° fél, kirg. faréin, $arté stb. V. ö. ASMARIN, XIX. 1. Sodra himlőhelyes, ragyás (paŐMíi), permi sadra (WIED., Boa.) id. — at. sadra, ragyás. V. ö. bask. sa^ra paőoü, alt. sadralu KopaBEifi, paöoii (o JHIITE), csuv. sátra valamely bőrkiütés, Ucebn. 102.1. himlő (ocna); (ZOLOTN.) sátra himlőhelyes; himlő, pattanás, pörsenés (padon ; ocna, yrpii), hegyi-cser. sarcra (RAMSTEDT) die pocken, blattern, keleti-cser. sedra himlő, Ucebn. 71. 1. sadra pHŐoü. MUNKÁCSI ezen votják szót orosz eredetűnek tartja, valamint BÁLINT a tatár megfelelőjét szótárában p-val jelölte meg. Azonban ellenkezőleg az orosz nyelvbe kétségkívül a tatárból került (v. ö. MIKLOSICH, Etyrn. Wb. s. v. sadra), a jelentése is valamivel eltérő, legalább DAL szerint uia^,pa természetes himlő (npapo^Haa ocna), me,a,pa himlőhely (ociiHHKa, pflÖHHKa, SHaKB OTT> ocnw). sajir, Kaz. sajér tájék, vidék; idegen. — tat. (n) sagdr város (MACHMÜDOV sayr id.), mis.-tat. sdyar id., csuv. sdyar: sdydrdd virdan valamely szellem, (ZOLOTN.) merept «ryőepHCKÍií ropott». Található a cseremisz és mordvin nyelvben is: keleti-cser. sar, sar (Birszk) vidék, ország, mordM. (Penza) sdyar, mordE. (Szamara) cayar világ, ország (v. ö. JSFOu. XV, 2, 51. 1.). Perzsa eredetű szó : seyr, seyir stadt, ZENK. 553, 3, v. ö. HORN, Grundr. 797. sz. - A votjákban ; a tatár g helyett, mint ebben: votj. zaját óra < tat. sayat, sdydt id. sipkon (Jel.) tövisalj-galócza (pbiwHKi., agaricus deliciosus). — A Votj. Szótár szerint csuvas eredetű (csuv. sépkan «PMHÍHKT.» (úgy Ucebnikban is), ZOLOTN. pHatHKi.-rpHŐ'L, a mint nekem megmagyarázták, nem a PMÍKHKT. nevű gomba, hanem egy más növény, v. ö. DAL S. V. pbiHCHKi: «rpHŐL agaricus deliciosus; pacTeme camelina sativa), azonban aligha kell a tatáron túl keresnünk az