Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Paasonen H.: Votják-török szóegyeztetések 257

264 PAASONEN H. permi nyelvekben (mint a magyarban) történt hangváltozásban nd > d (v. ö. pl. votj. tod-, zürj. töd- (magy. tud-), finn tűnte-). A mostani csuvas alak kiinni stb. aligha tekinthető ezen nyelv régi szókincséhez tartozónak (a k miatt, e h. %). V. ö. ASMAEIN XVIII. 1. kukej, kuko (Jel.) tojás. — tat. kükáj tojás (BÁL.), HHŰO KypHHoe (BT> pa3roBopt CL ^ÍJTLMH) (OSZTB.), mis.-tat. kuka) id., bask. kükáj tojás (anno). Sok mordvin nyelvjárásban is található: mordE. koko, mordM. koka(é-), koku, kuku tojás (mint gyermekszó). Legalább az előbbi votják alak a tatárból valónak látszik. kulo (Sar.), kélő fakó, világosbarna (ló) [v. ö. Y. WICHMANN, Zur gesch. des vokalismus d. erst. silbe im votj. 16.1.]. — tat. kóla id., bask. kóla id., kirg. kula id., csuv. yéla, (ZOLOTN.) yula id., alt. kula id. kwan- (Kaz.) gyönyörködni, örvendeni, jó hangulatban lenni. — tat. kiuan- (kuwan-) örülni, vigadni, kirg. kuan- id. (pa^OBaTtes). bask. kiuan- id. (BecejruTtca, 6HTB BT» xopomeMt HacTpoeHiw), alt. kubat-, kubuj- öröm, kubuksu víg; vigadni. güj, kirjan-güj (Uf.) ének, nóta, dal. — V. ö. tat. köj dallam, széphangzat, kirg. küj id. (HanfeBi, rojioct, MOTHBÍ. IIÍCHH Ha KaKOMT. HHŐy^b My3HKaJibHOMi. HHCTpyineHT'fe), bask. köj id. (HaiitBi., ro.TOCL; mind ber küj ájtse cicaam (cnoíi) MHte XOTL o,HHy ntCHio), alt. kög, küii 3ByKi>, ryjn.; rojioct rpoMKÍH; HaniíiB'L, MOTHB'L ; csuv. kévé id. muksa (Kaz.) mordvin. — tat. muksi mordvin (akár moksa, akár erza). musko (Sar.), Glaz. mucko fonott nyírhéjkosár; garatfiók. — mis.-tat. (Ufai korm., Birszki ker.) miiska garatfiók (a saját hallomásom szerint). Az ottani cseremiszeknél is: müska garatfiók. mrj (Sar.), Glaz. mié halikra. Lehetne arra gondolni, hogy talán átvétel valamely régi, csuvas-féle nyelvből, v. ö. csuv. vél^'é, (ZOLOTN.) vélca halikra. A hangalakra nézve v. ö. csuv./és szövőborda, tat. kéléc; csuv. pizán, bot., tat. bilcán; csuv. (ZOLOTN.) sal'ca, sal'éa, soca rúd, csuv. ris- mérni, tat. illcá- id.; csuv. vélzam, vézdm ők; ilzd, izd vévén; péfy'éra, pécra pénzesláncz (ASMARIN 52. 1.) és' csuv. veGtér ökör, Ucebn. 45. 1. méaer; val, mai előrész: vásárid, másárla hátra, ASMAEIN 48. 1. pag$a (Kaz.), Sar. Mai. padja, Jel. pagéa létra, lépcsőzet