Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - II. 230
« A HATÁROZÓKRÓL. 245 a másodiknak a nevezést, látszást jelentő szók «nevező határozói)) felelnek meg. Az «előző» tulajdonsághatározóban nincs két réteg, <jsak igazi tulajdonság. A közelségi viszonyban a középső, innenső és túlsó pontnak így felel meg az állítmányi névszó: középpont a prsedicatum, innenső pont a birtokos, túlsó pont az appositio. Közelség Innenső pont birtokos középső pont kiegészítő túlsó pont belső (eredmény) alany patris est educare rosa est flos nemo fit bonm patris est educare értelmező hoc est corpus meurn nemo fit bonm Abban is rokona továbbá a helyhatározónak az állapothatározó, hogy a cselekvés iránt egészen tétlen, abban nem vesz részt, vagy pedig szenved tőle: az ékszer zálogban van, ez éppen olyan, mint ez: az ékszer a zálogházban van: abból, hogy az ékszer van, éppen nem következik, hogy a zálogházban legyen, tehát az sem. hogy zálog legyen, a zálogház, illetőleg a zálogi minőség nem adja neki a létet, az ékszer megvolt azelőtt is, meglesz azután is, tehát a mondatnak ennyi része: «az ékszer van» érvényes marad nélküle is, csak kevésbbé érdekes lesz; «a gyermek jó» ez a tulajdonság sem adja a létet, más tulajdonság is léphetne helyébe s a gyermek csak megvolna; «a gyermek ember», a gyermek egyéb is lehet, pl. tanuló, a «vansága» mégis megmaradna. A magyarban ugyan kihagyjuk a van igét, de ez csak olyan rövidség, takarékosság, mint midőn a számnév mellett kihagyjuk a többes ragot, mert a többség úgy is világos a számnév tövénél fogva, így ha valami jó, vagy 'piros, vagy ember, természetes, hogy van is egyúttal. Az eddigi példákhoz hasonlók azok is, melyekben nem van az ige: A gyermek vígan tért haza; mint ebben: a gyermek víg, a vígság nem adja a létet, úgy az előbbeniben sem a vígság okozza a hazatérést ; a vígság a hazatérésben egészen tétlen, ebben az esetben nem mondhatni, hogy a hazatérés maga is víg, de az alany is csak ideiglenesen van a tulajdonságban. Ha a vígság eredeti, illetőleg előbb kezdődött, mint a hazatérés és tán tovább is tart, akkor állapothatározóval van dolgunk, de ha a hazatérés miatt víg a fiú, akkor a «vígan» módhatározó. Ez a példa mutatja, hogy a melléknév is a két réteg szerint szerepel, s a magyarban a futólagos tulajdonság esetében a melléknév is ragos, mint a főnév. A gyermek árva: ki tudja, mióta az; A gyermek árva marad: ezelőtt is az volt, ezután is az lesz; vagy: ezelőtt nem volt az, ezután az lesz; A gyermek árván marad: ezelőtt nem volt az, hogy ezután árva
