Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

46 MUNKÁCSI BERNÁT. pillant: hát egy kétrétű nyárfa-hajúban (sát pis yápyá-jhv yáyét) egy asszony s egy öreg ember vannak». E szerint tehát összesen egy emberpár menekült meg, a mint az ének vége is megjegyzi, hogy «amaz asszonytól s öreg embertől származó leányok és fiak ím mind e mai napig élnek s boldogok» (I : 67.), A ÜEGULY-féle tűzözön-rege szerint a tutajon kívül volt egy másik módja is a menekülésnek. «Némelyik ember nem tudva tutajt csinálni)* ~ így szól a szöveg -— «magas helyet kezd keresni. Hiába járkál, laknivaló alkalmas helyet nem talál. Az öreg emberektől kérdezősködik azután : ,Te nálunk előbb növekedtél föl, talán tudsz valahol valami 'megfelelő; vidéket?" Az öreg felel: ,Ha tudunk is, hogyan fértek el ott, mind a nép ott úgy sem férhet el!'» Kiegészíti e hely értelmét KEGULYnak az a jegyzete, hogy a Szigvavidek lakói a Nánkis, vagy ' Nais-' Niltin nevű hegyre menekültek, mely a Szigvába ömlő Sukér-já folyó 'Sortan mellékvizének táján van. «Ez nem merült az áradat alá; hanem föléje emelkedett. Hattyúnyak magasságú, mintegy két arasz magasságú száraz földje maradt. Abban az időben Sukér-já, Xanlá és Mán-já népei éltek, életük ím ott menekült meg». Van tehát a vogul özönmondának is egy Ararat-féle hegye, melyen az emberiség maradéka, ha nem is hajóban, menekülést talált. Hiába volt a tűzözönnek minden szörnyűsége, a czélt, melyet az Egatya vele elérni akart, nem oldotta meg: Xul'-qtér élve maradt, megmenekült. Megmentette pedig maga az Egatya neje, az ő kedvese, a mint ennek történetét két változat is közli. Az egyik szerint (I : 69.) «mialatt N. T. a vashajót csinálni járt, Xul-qtér N. T. feleségéhez ment, mondja neki: ,A te férjed hova járkál mindig?' Az asszony szól: ,Hát én honnan tudjam?!' X. q. felel: ,Itasd csak őt ebben a hordóban levő vízzel, ö lerészegszik, azután megmondja neked, hova megy'. N. T. haza érkezett, felesége afféle vízzel itatta, ő ettől lerészegedett s elmondta azt a szándékát, hogy tűzözönt csinálw. így tudta meg a fentebb idézett Pairáyt'á-iegében X. q. a hajóépítést is; de míg ott a hajót szétrombolja, itt bölcsebben a maga czéljára fölhasználja. «Xul'-qtért az asszony titokban egy varrószerszám-tartó ládikába tette, azután fölvitte a vashajóra s a szent tűzözön fölé emelte: Habár a föld összeroncsolódott, X. q. megölése nem sikerült; ez volt élete megmenekülései). — A másik változatban (I : 47.) a mint az egyetlen megmenekült emberpár