Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

A HALMÁGYI NYELVJÁRÁS-SZIGET. 409 *}iallogat: fólfüllel hall. «Csak hal­logattam emikór beszéltiék, de nem tudom.» *hámos rokoja: lajbival összevarrt szoknya. *mek-hámporodik: megsavanyodik, megromlik. «Etiéj mekhámporo­dott.» «Hámpor odott szemű»: gyuladt szemű. *hánt. «Itt Halmágyon csak a lovat hámozzák, az almát háncsák.» *harang-botiku'Ó: harangnyelv. +háránt: 1. hárít. «Háráncs toább e köveköt.» ((Mindenképpen ré­jám akarta harántam [a mit ő tett].» 2. söpör. «Eszte szemetet háráncsam el e szegelletbüől.» «Leháráncsuk e port ez asztal­ról .» «Hárándzsd le e gárá dicsőt.» «Kihárántom e h;izat.» *él-hárázs()l: szétszór, széttereget. «Elhárázsójja e divuót e fúqdön.» *ki-hárázsól: kitisztít. «Kihúrázso­lom e ládánkot.» *hehög : vékony hangon nevet, he­hehe-féle hangot hallat. heppőg: beszél. «Leptibe heppög*: lassan beszél. *heppöget: 1. akadozva, szaggatot­tan beszél. «Mekheppö'geti e be­szedőt.)) 2. taktusban dob. «Le­héppögetöm neki je kévóköt e szekiérrüől.)) *h$rcé'g: nehezen lélegzik, hörög (a haldokló). *keré'get: uszít (kutyát). hergeja : a fogarasi havasokon ne­velt félvad ló. (4—5 ember is kell hozzá, hogy lefogják, ha a fogarasi vásárra hozzák.) *mek-higojodik: meghibban. «Mek­higojodott ez esze.» *hijuókázik: hajókázik, csolnaká­zik. «Menyünk hijuökázni ez Untra.» *hilledeg : gyönge, beteges, vézna. [Kije ez e gyenge gyérmök ?] «E tesvérömié.)) — «Jaj, szegem be Jiilledeg.'n «Hát észt e hüledek csitkuót ez e juo kanca csit­kuószta'?» «Neköm ijen hüledek káposztfipálánt nem kell.») «Ez oan sárik szén embőrt mongyuk hilledegnek.» *hirip : szuszogó, nehezen lélegző ember. «Möny él te hirip!* hízluópajta : disznóhizlaló ól. *hódől: hódít, csábít. «Magikhosz hódolták ez embörököt.» hopsa: egy többektől közösen meg­vett marhának levágása és húsá­nak felosztása. «Hopsához állot­tunk mü és.» «Vásiírnap e mészá­rostuól vészünk, de máskór csak hopsábuól lehet kapni.» hopsa-hús: társaságban, közösen levágott marha húsa. *höngörgö-fa: fahengor, melylyel a fatörzseket gurítják. *húpik.' gyermekjátékban fal felé fordulva kezével eltakarja sze­mét, hogy ne lássa hová bújnak a többiek. «Te immán húptál eleget, most ón jövök.» «Nem húpik jól, mindörökkié kuku-C8Ó1.» *húpá: az előbbi gyermekjáték neve. «Gyerökök, jáczoggyunk húpót.» *húpózsdi : u. a. *húplott: 1. vén, ránczosképű (em­ber vagy asszonv); 2. elviselt, elnyűtt (ruha). «On húplott im­mán ez ién gúnyám.» ^hurkáit: összebogozódott. «Eruős­sen hurkáit ez e pamut, nem tuggya kibontani.» húros: rendetlen. «Húrosan, szerte­széjjel hagy mindent ez asztalon.» liutyorog : 1. roskadozva jár; 2. összekuporodva ül. [Hói öcséd?J «Odabenn íiutj/orog e garádi­cson. » *hiimmöget: hímez-hámoz, lassan, akadozva beszél. oMongyad im­má, ne hümmögess.» hütetlenül: törvényes esküvés nél­kül, vadházasságban. «Hütetlenííl laktak egymással.)) *hvtólődik:megesküszik (pap előtt).

Next

/
Thumbnails
Contents