Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Szinnyei József: A Gyulafehérvári Glosszák 1

A GYULAFEHÉRVÁRI GLOSSZÁK. 3 kanté, fogaté, csurgaté-félék ?é képzőjének mélyhangú párját látja s ezen -á =á-ből rövidültnek tartja a hidla, szüle, lenge, pörge-íélék képzőjét. Ennek ellenében azt jegyzem meg, hogy a -j (^')-ból lett 'é képzőnek illeszkedésére kétségtelen példánk nincsen, mert sem & kaczé, fogaté, csurgaté, kotré, pattanté, sarkanté-féléknek nem fordul elő ;á-val való mellékalakja, sem a bírák, méltán, forráz-nak ;á-vel való változata, a milyen az -á és az =á képzős alakoknak összetartozását valószínűvé tenné. (Nem illeszkedett az =<z/-ból fejlődött é a karé, faré, gané, taré szavak végén sem). Ellenben egészen kétségtelen bizonyítékaink vannak az ó > *ö > a > á hangfejlődésre; nevezetesen: áró > ára > árá-t (vö. száz forint áró kárt, Göcsej Nyr. 6 : 267; száz forint ára; száz forint árát vettem). ] *-koró > -kora > -korá-t (vö. melly-korotska, olv.: melykoróaska. = ,mekkorácska*; mikorú: ,mekkora' a régi irodalomban, 1. TMNy. 1: 569; akkoru: ,akkora', Csköz MTsz.) | dió > dia (Dtúl) > diá-s (Somogy m. MTsz.) || nem egészen kétségtelen, de nagyon valószínű, hogy ilyen fejlődés ment végbe ebben is: savanyó (sónyó) > savanya (sónya) > savanyá-n, savanyá-s (vö. MTsz.). Másrészt az ö > é hangfejlődésre is vannak kétségtelen példák; ilyenek: az -ö (= mai -ü) nomen possessoris képzőnek -é változata: almascine, fel hithe, Eába neve város (TMNy. 1 : 572. 573); és alkalmasint ő > é > e hangfejlődés útján lett a keserőbői is kesére (MTsz.). Ezért valószínűnek tartom, hogy az idvezejté, szülé-félék is az idvezejtö, szülő-féléknek a változatai, és nem -y-vel való képzések; s ép így a bírák, méltán, forráz és a legújabban előkerült valák-heli ~á is az -ó igenévképző mássá; a kajla, konya, kerge, lenge-féléket, szintúgy mint BALASSA (Nyr. 12 : 299; NyK. 19 : 148. ós TMNy. 1.: 85, 89, 288.), ó > o > a, ő > é > é > e hangfejlődéssel létrejöttéknek tartom, mindazáltal megengedem, hogy a magashangúak egyikénél-másikánál talán kétféle képzés {eredb. -v és -j) esett egybe. A GyGl. fölfödözéséért örömmel üdvözöljük VARJÚ ELEMÉRÍ ; annyival is inkább, mert ez a fölfödözés éleszti bennünk azt a reménységet, hogy ha gondosan kutatunk hazai könyvtárainkban és némely külföldiben, még több becses magyar nyelvemlék is előkerülhet. SziNNYEI JÓZSEF. 1*