Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

28 MUNKÁCSI BEENÁT. azaz: «tenger magas partja»); Tomyris masszagóta királynő neve (== «ccelum»); végül szkr. tamara «víz» és taranga «hullám».— Józan nyelvész nem kételkedhetik benne, hogy a magy. tenger csuvas hangjellegü, törökből eredt jövevényszó, melynek a rokon finn-magyar nyelvekben semminemű rokonsága s már csak 9z oknál fogva sem kerülhetett innen a szanszkritba. 4. A A jávorszarvas osztják neve ene vöje, mely ,nagy állatot, jelent szószerint; éjszak vadjának ugyané, ill. a név első tagja fem. képzővel (l): ml jelenti a védákban néhányszor egy szarvas faj nőstényét)) (25. 1.). — Érdekes ez «ugorból való szanszkrit jövevényszó)) fölvilágosítása GRASSMANNnál (298. 1.): «éta adj., fem. érit, eni 1. ,eilend, dahinschiessend' [von i- ,gehen, fahren, fliegen'] von vögeln, strömen; daher 2. ,ein durch schnelligkeit sich auszeichnendes tier, eine hirschart'; 3. ,hirschfell'; 4. fem. ,hirschkuh od. ein anderes weibliches, durch schnelligkeit sich auszeichnendes tier'». 5. «Ugor eredetű, osztjákból került számnév» a szkr. éka «eins» (26.1.), melyet indogermán nyelvészek a,z e-ta,e-na «dieser; er» névmások előrészével azonosítanak ezt dimin. képzővel megtoldottnak tekintvén. FIÓK e magyarázat helyességét «több mint kétes» színben látja, melynél biztosabb az, ha az osztják it, ej, i «eins» számnév legkopottabb s ennélfogva legújabb alakjából indulunk ki s ezt a vogul ákwé dimin. képzős alak módjára szerkesztvén fölfedezzük a szanszkritban. Hogy 2000 évvel Kr. e. a lapp akté, cser. ikte, finn yhte- hangtestéhez közelebb álló, teljesebb alakok lehettek az osztjákban is, az legkevésbé sem aggasztja. 6. «Ugorból, egyenesen ősmagyarból, került szanszkritba az indo-szkitha korban a béka szó bheka alakban» (26. 1.). — Tudja jól FIÓK, hogy e szó el van terjedve a törökben és mongolban, míg a finn-magyar nyelvek terén csak szórványosan, ott t. i. hol egyébként is találkoznak nagy számban török jövevényszók. Ha a szkr. szó nem pusztán véletlenül egyező hangutánzó (minek lehetőségére magának FiŐKnak kései szkr. nbhakabhakáyate == kuruttyol)) idézete szolgálhat bizonyítékul) jöhetett az akár ugyanazon forrásból, honnan a magy. béka került, t. i. a törökségből annál is inkább, minthogy az indo-szkitha korban török érintkezést minden kutató elismer.