Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGTAR NYELVEKBEN. 19 gyalja a finn-magyar nyelvterület egy részének, jelesen a permi ágnak árja (ül. iráni) elemeit, STACKELBERG E. E. báró, moszkvai tudósnak «HpaHO-<i>HHCKÍa jieKCHKaJibHMH OTHOinema (Iráni-finn szókincsben' viszonylatok))) czímű érdemes tanulmánya. B műről, mely a moszkvai régészeti társaság ((BocTonHtia ^peBHOCTH (Keleti régiségek))) czímű kiadványának I. kötetében (3. füz.), 1893-ban jelent meg, volt már alkalmam az összes nyelvi adatokat felölelő tüzetes ismertetést nyújtani*) (NyK. 25 : 377—387. 11.); miért is erre egyszerűen utalva e helyt csupán azt kell kiemelnünk, hogy STACKELBERG ép úgy, mint SCHRADER, a «finn- árja» elemek kimutatásával nem tartja túlhaladottnak a finn-magyar és indogermán nyelvcsoportok ősrokonságának elméletét. A nagyszámú nyelvtani és szókincsbeli hasonlatok, melyeket különösen ANDERSON ennek érdekében egybehalmozott, szerinte legnagyobb mértékben megérdemlik a kutatók figyelmét s hivatva vannak arra, hogy idővel élénk világot derítsenek e nyelvek és népek őstörténetére. Ettől teljesen független szerinte az árja eredetű finn-magyar jövevényszók kérdése, melynek történetileg föltehető alapja mindenesetre ujabb korú azon elemekéhez képest, melyekre az ősrokonság bizonyítékai kapcsán hivatkoznak. Amazokon a különös árja (indoiráni), vagy iráni eredet legtöbbször világosan fölismerhető a szó hangalkotásában is; gyakran tapasztalható pl. rajtuk az árjaságot jellemző k\ g1, gh

1

>

s, z mássalhangzó-, valamint az e, o > a hangváltozás (együtt pl. ebben: zürj., votj. das «zehn» = osszét das, das; de: gör. őéxa, lat. decemj, mely esetekben természetesen az indogermán alapnyelv, mint az átvétel lehető kora merőben ki van zárva. Ennyire haladt a finn-magyar és árja népek ethnikai, műveltségi s nyelvi érintkezéseinek vizsgálata a külföldön, midőn végre 1894-ben megjelenik tanulmányuk a hazai irodalom terén is. A Magyar Néprajzi Társaság körében indul meg ez irányban az első *) Ugyanitt ismertetem PAASONEN HENRIK finn tudósnak a «Finn-Ugor Társaság)) egyik 1893-iki felolvasó ülésén a mordvin nyelv iráni jövevényszavairól tartott, eddigelé ki nem adott értekezését, melyről WICHMANN GY. tesz jelentést a kazáni régészeti, történeti és néprajzi társaság folyóiratában (Ete-BBCTia: XI. köt., 198. 1.). 2*