Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

16 MUNKÁCSI BERNÁT. ezié, votj. azves «silber», magy. ezüst és permi ozii, özié, votj. uzveé «blei» (sed uzves id.; tod'i uzves «zinn»), vog. atwes «blei» (semel atwes id.; kaim-atives «zinn»): osszét aivesta, avéestá, avzist «silber» («ursprung u. deutung unsicher*) | permi sait, osztj. söit, söit «silbergeld, rubel»: «Man könnte zd. saeta, khsaeta ver­gleichen, wenn nur die bedeutung sicher stünde» j finn hopea, hopia, vepsz hobed, észt hebe(da), lív öbdi «silber»: SJŐGRÉN szerint zd. cpaeta, ujper. sepid «weiss» szóra volna visszavezethető(?); v. ö. permi sobdi «weisses korn, weizen» | permi irgön, votj. irgon, cser. viirgene, vog. árgin «kupfer»: v. ö. osszét áryuoi, araiig, aryuy «kupfer» j permi jendon, votj. audan, vog. intan, osztj. int-vuay «stahl» : osszét andun, andon, ingus. andun id. (v. ö. MARCO-POLO-nál: andanic «stahl», melyet YULE H. az ujper. hindvdne szóval azonosít). A budinok tartományán túl hét napi távolnyira, kelet felé lakó thyssagéták népében TOMASCHEK a vogulokat véli föl­ismerhetőnek. Az a megjegyzés, hogy ezek vidékéről ered az "Oapoz — melyet mint a Tanais után keletre következő nagyobb folyót legalkalmasabban a Volgával lehet azonosítani (v. ö. ennek Tót?, e P(i)<; nevét görög íróknál, mely megvan mai napig a mordvin Raw, Rau «Volga» névben) •— tulaj donkép a Kámára értendő ; mert tatárok és csuvasok ezt tekintették régebben a Volga felső folyásának, mint az Ak-Itél, Sor-Adél(<iK.á,m&», ül. «Fehér-Volga») nevekből is kitetszik. A thyssa-get népnév előrészében TOM. a Csuszo-va folyó (a Káma egyik fölvidóki mellékvize) nevének elő­részét látja. Ezután nevezték volna a szkitha utazók az ott lakó népet Cussaka, Cussaga-nak, míg a -t végzet, úgymint a Maaoa-TféTai, MopYéxat, Topáyéxai népnevekben, az osszét -tha többesképzőt tükrözné. Szkitha-iráni nyelvhatás nyomai a fentebbieken kívül (49. 1.): osztj. namat, namit «filz», magy. nemez: osszét nimat, ujper. namat \ osztj. pánt, pánt «weg»: zd. panthan-, pamiri pand, punta, osszétfandag. — Végül a jyrkák nevét TOM. a jugor, ugor másának tekinti azon hangátvetéssel, mely különösen az osszét nyelv kedvelt sajátja (pl. osszét furth «sohn» = zd. puthra, urd «otter» == zd. udra, caly «kreis» = zd. cayra) s mutatkozik a TapYttáos (HEEOD. IV, 5; másutt: Tipfaxaá) névben is (v. ö. zd. tiyra «pfeil»: tiyra-tava «sagittis pollensw). Tüzetesebben foglal­kozom ToMAscHEKnek a két utóbbi népre vonatkozó fejtegetéseivel

Next

/
Thumbnails
Contents