Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Ismertetések - Petz Gedeon: Indogermán nyelvészeti folyóirat. (Indogerm. Forschungen) - 325

INDOGERMÁN NYELVÉSZETI FOLYÓIRAT. 333 gyarázatokat. BUGGE SOPHUS czikke örmény etymologiai fejtegetéseket tartalmaz. A görög nyelvészet egyes kérdéseivel több czikk foglalkozik. Ide tartozik MÁAS ERNŐ Ipcq ez. dolgozata; BARTHOLOMAE az ovo fia : ovófiazoq viszonyáról szól; MEYER GUSZTÁV Etymologisches ez. czikkóben is leginkább görög szófejtéseket közöl, e mellett azonban egyéb nyelvekre is kiterjeszkedik. A gör. oi/os és 1. ctsinus szerinte kölcsön szó, mely e nyelvekbe (+asnas alakban) Kis-Ázsiából került tbrák-illyr közvetítéssel; a rómaiaktól jutott a gót nyelvbe is (asilus). Trieszt város neve (Strabon : TepyéoTe) MEYER szerint a. m. ,vásárhely'; az illyr terga ,vásár' szóból (innét való talán az ószl. tr'bg'h ,fórum' is) -este képzővel, mely egyéb városnevekben is kimutatható (Bigeste; a mai Este régibb Alteste). — BRUGMANN egy külön czikkben a xazaofiíooat alakot magyarázza ; LEWY kyprosi alakokat magyaráz. Az itáliai nyelvészet körébe tartozik WIEDEMANN dolgozata Zhír Gutturalfrage im Lateinischen. Kifejti, hogy a 1. vapor, in-vitus, invítáre alakok v-je nem egy idg. q labializálásából magyarázandó, hanem hogy ez egy idg. qv- bangcsoportból keletkezett, a mely azután a latinban máskép fejlődött, mint az egyszerű q. A gótban mind az idg. q-nek, mind a qv-nek hw a képviselője (v. ö. most BRUGMANN, Grundriss2

1897. I. 321. 1.). — BRUGMANN a 1. velimus, g. ívileima alakokról szól; azt hogy az idg. *uel-mi optativus-alakban a gyökér erős fokát találjuk, a *iiel-iö~ indicativus (v. ö. ósz. ívillu) hatásából magyarázza. — Stolz a 1. strufertarius szót (P. THEWREWK EMIL Festus-kiadásában 417. 1.) magyarázza: egy Htruferta szóból, a mely maga is összetétel (strues és fertum), van képezve az -ario- képzővel; azokat jelenti, a kik áldozati süteményt hoznak. — STRACHAN a 1. perendie első részét (peren-) locativus-alaknak (idg. *péresmi) magyarázza; második része idg. *diéui. Kelta nyelvészeti kérdéseket fejteget SCHMIDT RIKÁRD czikke. THURNEYSEN E. az ír nyelvnek megszokást jelentő praesens-alakjáról s egy másik czikkében a -the végű ír imperativusról értekezik. Germán nyelvészeti kérdésekkel több czikk foglalkozik. WIEDEMANN a g. hrőt (,tető') szófc egy ősgerm. +yröutam alakból származtatja, rokonai ószl. h'yti, szlovén kryti, cseh kryt. — Ugyanő a g. saihwan (ném. sehen) igének a 1. sequor, gör. ÍTtopiat igékkel való egybevetését nem tartja helyesnek (jelentéstani levezetése : ,szemmel követni' is nagyon mesterkélt) s inkább a 1. in-seque, in-quam (= *in-squam), gör. *hjoene, iw£7Z£ alakokkal egyezteti s egy idg. *seq- ,látni' gyökérből vezeti le ; ez a görögben és latinban causativ jelentést (,láttatni, mutatni, mondani') öltött. Ugyanide tartozik az ófn. saga, sagén, 1. signum is (v. ö. még IF. 4-, 75.). — WIEDEMANN egy kisebb czikkében a g.faírguni ,hegy'