Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)
Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241
ÁBJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAK NYELVEKBEN. 271 szenvedélyes kifakadásokban jutottak is kifejezésre, nyelvtudományunk fejlődését legkevésbbé sem gátolták, sőt inkább elősegítették; mert általuk a magyar nyelv árja elemeinek még néhány adata válik ismeretessé s alkalom nyilik a két nyelvkör egymáshoz való viszonyának tüzetesebb kifejtésére. MÁTYÁsnak e művében közlött ujabb hasonlitó észrevételei: m a n ó = szkr. manas, viszonyítva : manó; továbbá Manu mithoszi személyt) (19. 1.) | Boz o r g személynév (,Pra3Ínstaldus Bozorg de genere Boszlig', 1231-ből) = ujp. buzurg .jeles, bölcs, vallásos' (20) | ha mbar: «valódi ó perzsa alakú szó; zd. ham-baraiti ,összehordani'; ujp. ambar ,tele, megtölt'» (20) | kincs: «ujp. genc; az első magyar nyomtatványban, 1482-ről: adraagha genche neepunhiec» (20) | á r = szkr. ára ,subula, vargaár' (20) | b ő r = ujp. par ,kikészített bőr' (21) | kés — ujp. khis ,dens, seu culter aratri' (21) | k a r d = «ujp. kard ,kés'; magyarul is hajdan azt jelentett: gladium vei cultellum, quod vulgariter dicitur Hord (hibásan e h. Kord) 1278-iki oklevélben» (21) | párna = szkr. bai'hana, upa-barhana ,pulvinar, lodix' (21) | s á t o r == ujp. catar, satar ,tentorium altum' (21) | szék = ujp. seku ,sedile' (21) | szoba = szkr. sabhá ,domus'; sabhá-madje ,szoba közepén'; hopp casa-val fordítja: ,in casse medio' (21) | húg = párszi khuh, ujp. khu ,soror, (22) j ö c s = szkr. anu^a (anudsa) ,frater minor natu' (22) | ö z-v egy: szkr. vidhava, lat. vidua, germ. witwe, szláv vdova (22) j h al = szkr. kaláka ,hal neme' (23) | gólya = ujp. kolang ,ciconia' (23) | sas = ujp. gaga (dsadsa) ,aquila' (23) | kö d = szkr. kuhedi ,nebula' (24) | dél = ujp. dili-rüz, meridies(napszive-közepe; 26) | fjőz = ujp. pez. póz ,coquere' (26) | has == szkr. kauksa, kaksi ,venter' (26) | ím == szkr. ima ,ez' (27) | koponya = szk. kapála ,cranium' (27) | ki — ujp. ki, szkr. kim (27) | könyök = szkr. kona ,angulus', hind kunji ,könyök' (27) | méreg, mirigy = zd. mahrka /venenum', szkr. marka (28) | rideg == szkr. ridhak ,magánosan, seorsim. separatim' (29) | taré = ujp. tarek ,vertex capitis' (29) | t é r — ujp. tir ,planities' (29) | t ö(b b) = vedai tuvi ,sok'; gyökere : tu- ,crescere, augeri' (29). — A finn-magyar «idomi hasonlatoknak*) magyar-árjákkal való «ellensúlyozásában» MÁTYÁS hivatkozik a szkr. masc. és fem. plur. -ah ragra, mely a tőhangzóval egyesülve úgy alakul, mint a magyarban: gata: plur. gatáh, mint alma: almá-k; vadhű: plur. vadvah, mint: daru : darva-k