Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 261 gyaroknak történeti és műveltségi kapcsolatait a perzsákkal JERNEY JÁNOS «Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. (Pest, 1851.)» művének «Parthiai kutatás* czímű utolsó szakasza (163—315. 11.), melyben a nagy számban egybehalmozott becsesnél becsesb történeti, földrajzi, összehasonlító néprajzi és nyelvészeti adatok értékét legkevésbbé sem csökkenti ama belőlük levont hibás következtetés, hogy «a magyar nemzet parthiai eredetű, azon parthus nép ivadéka, melly egykor Rómával a világhatalmat megosztván, annak vetélytársa nemcsak, hanem rettentő ellene, s Ázsia széles tartományainak hatalmas ura valá» (163. 1.). Ezen már előbb megpendített s némileg vitatott tétel helyességét JERNEY avval véli igazolhatónak, hogy egyes külföldi irók a magyarokat, valamint később a kunokat parthusoknak nak nevezik (164, 165, 298. 11.), hogy hasonlatosságok vannak magyar és parthus személy- és helynevek közt (168—175), hogy ^pezseg nyelvünkben az egykor Versiában virágzott zoroaszteri, vagyis parzi vallás sajátszerű műszavai halmaza* (175—179), hogy nagy számban találhatók szókincsünkben egyéb perzsa hasonlatok is (180), hogy CONSTANTINUS PORPHYROGENITUS és a nemzeti krónika Persis táját jelzik a magyarok ősi lakóhelyének (186—187), hogy ezen vidékre helyezhető THEOPHYLACTUsnak «MaTCápo>v rppoóptov (oppidulum Mazarorum)»-ja, a melyen Mazar, Mizar, Modzar, Mezar, Mazzur, Mayar, Madár s több más hasonló helynevek *) is találhatók (196—205.) s a hol a régi Madzsar város romjai állanak (280.). Bizonyító körülmények továbbá szerinte, hogy a parthus birodalom számos helyneve hasonló hangzásban megtalálható földünkön (207—222.), hogy a barkó-yal egyezik Baktria Barcae népének neve, úgymint a tahó-YdX a Dahá-ké s a matyó-v&l a Matian-oké (222—-226), melyek nyomán megtalálja a szittya nevet is a rimaszombat-vidéki szittyó-'kéb&n (303.). Kendkívűl tanulságosak JERNEY fejtegetései a szabirokra (241—245) s a keleti magyarok Zafiapzotáayakoi nevére vonatkozólag, mely utóbbinak előrészét a *) JERNEY tudja és számba veszi, hogy a törökben mezar (= arab mezar, török mazar) «gödör, verem, sir» értelmű (201. ].); de e hangalaki találkozást nem tartja elégségesnek arra, hogy az efféle helyneveknek a magyarokra való vonatkozását kétségesnek vegyük.