Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 247 ból eredő összefüggései — messze szétágazódnak a kelet csaknem összes népeinek nyelveiben. 0 mutatott ki először nagyobb számban egyezéseket a török, tatár, mongol és mandsu nyelvekkel, előkészítvén ily módon az altáji nyelvrokonság eszméjének csak négy évtizeddel később bekövetkezett kialakulását. E helyt közelebbről érdekelnek bennünket az árja nyelvek egyező elemeire való utalásai, melyek között sok ma is föntartható, becses adat is találkozik, mint pl. magy. vár: ujperzsa baru, pehl. war «schloss, festung» (98, 122. l.)j m. ár «pretium» : ujp. arz «wert» (98.) | m. hús: ujp. kusch «fleisch» (103.) | m. gulya: ujp. gála «ochsenheerde» (103.) j m. isten: ujp. jezdan, izdan «gott» (109.); m. vám: ujp. wam «schuld; zoll» (109.)| m. kincs: ujp. kendsch «thesaurus» (110.)| m. hét: ujp. hsft «sieben» (110.) | m. száz: ujp. sad «hundert» (111.)| m

- ezer: ujp.

hezar «tausend» (111.) | m. kutya: ind kutta «hund» (133.). BEREGSZÁSZI volt az első, ki kaukáz usi nyelvet (a grúzt) vont magyar hasonlításai körébe (Aehnl. 72.); sőt később megismerkedvén a szanszkrittal magyar-indus szók közlését is igéri (1. Tudományos Gyűjtemény 1821. VIII: 90. 1.). Nem merőben tanulság nélkül valók a sémi nyelvekre való hivatkozásai sem, melyek között szintén akad néhány kétségtelenül egybetartozó, azaz valamely közös végforrásban találkozó adat, pl. m. i z s ó p : héber 2ÍÍX «hyssop» (86.)| m. kénes: héb. 133 «schatz» (87.)| m. szombat: héb. mn$ (88.) | m. kaszabol: héb. S$j3 «hauen» (88.) | m. zsák: héber pttf (88.) | m. palota: chald T%^ «palast» (91.) | m. térjék «theriaca» : chald p^ü «thariak» (91.)| m. kávé: ar. s^jj «kaffee» (95.)|';m. kömény:ar. ^y*tí «kümmel» (94.)|m. ibrik : ar. (JJ-ÍVJI «kaffeetopf» (95.) | m. lombik «vas "destillatorium» : ar. iX^-Jf «retorte». Midőn ma a magy. kaszab «disznóölő, hentes» (MTsz.) eredetét kutatjuk s rájövünk bolgár kasap, kasapin, szerb kasapin «fleischer», illetőleg (honnan ez utóbbiak valók) oszmanli kasab id. egyezéseire, szintén megjegyeznők, hogy emez ismét az arab (oLaü mása, mely mint fent idézett héber megfelelője mutatja, törzsökös sémi szó; s hasonlóképen kiemeljük, midőn a magy. szombat-oi közvetetlenül az ószlovén sabota átvételének magyarázzuk, hogy emez ismét többrendű közvetéssel a héber sabbát-m vezethető vissza. Jól tudjuk, hogy idegen eredetű szók vizsgálataiban