Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Egy déli osztják hősének 1

10 MUNKÁCSI BERNÁT. 30 Taidetu

jiaya.

á5

jiayet namasidet: «jiy-poytam mettap^ űrt tavatjuy tutidét? mana jäytam, noy-ettlttem /» jiayet jüytöt K. m. s. ü. puyida,él pagijat48

sugot eudidet. 35 K. m. s. ü. ätmidet, veget ent jügutt.4,9 íai5Q

-ayet jästidet: «mija jayan ? adéy, yuni pägant (edet) oyteja51 véi~et

toy estedä nuy-ba adéy jiy-poytanna véren toy estedäi!» 40 t'u-pis5% tat-ay et j ästet: «noyiarata53

yoja tayadan ! neusto5

^ éveja yoi most

? vegén, somén55

éndam K. m. s. ű. tüda : in mana mendam /» íai-ayet jästöt, 46 «mana jäytam K. m. s. ü. tégde tüdem». togot jüytidet, K. m. s. ü. puyéda jüytidet, yonéy-peta66

täyrdldet, tuvu yóteda tutidét. tuujästet: «man vegem yoíe védésen ?

51 so man pot'-yosa58 juvem. tobet pédep sarán

59 jiya tasie

/60 44 taidet

annyi mint: vog. änse'it «sie haben, van nekik» ; CASTRÉN szerint: 10. täjem, SO. töjem «sein», mit csak magyar értelmében igazolhatok. AHLQisraál is: EO. tail- «haben, besitzen, halten». — 45 jiaya «Schwester» : 10. neya, SO. neyi «jüngere Schwester» (С),' КО. пеуде «племянница, unokanőtestvér» (Р.), EO. nayga «nichte» ; v. blYN. jä4-äji «testvér» (atya-leány) és äyk «kisasszony, leány». — 46 mettap, eddigelé ismeretlen alakja a met, metta «welcher, was» kérdő névmásnak. Utórésze lalán a -pa, -ba «doch, jedoch» (С.) enclyticum. — 47 puyida

«zum, -hoz», mint vog. päyän «oldalához» = «hozzá»; eddig ismert alak: 10. puyada, S. poyala (C). — 48 pägijai «mit dem messer»; az alapszó nyilván: tatár paké «kés, bicska».—• 49 veget ent jugutt =

EV. vayä at joyti «ereje nem futja ki»%— 50 tai:

v. ö. EO. säsi-iki «grossvater», säsi-imi «grossmutter», EV. sasi' «nagybátya», KV. säsV (sasyém), PV. sas ; déli osztják sacci «родный, rokon» (Р.). -— 51 у unt pägant (edet) oyteja «wenn die morgenröte erscheint» : az edet-re nézve 1. fönt 9. jegyz.; de pägant alakjában és jelentésében előttem homályos (v. ö. magy. fény), 10. oyteja «auf, obenauf» : o%ta «das obere», öy, о/ «köpf» (С), t'u-pis «dann »összetételben az utórész a szorzó számnevek alkotó része: i pis «einmal», yüdem pis «dreimal» (С), mint EV. kit pis «kétszeres» (pis «rét, réteg»); tehát t'u-pis «dann» értelme oly alapú,.