Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 49 vagy Mcesiából hozták magukkal Pannoniába1

) vagy talán magát a várost is onnan hurczolták ide ? Ha pedig Pest, mind a mellett hogy pannon szó, mégis Pest és nem Pécs, akkor mostoha, rozsda, mesgye szavainknak mért kellene st-jük és zd-jük miatt bolgárból valóknak lenniök ? De ott a láncsa, lencse, és szerencse; ezekben az ószlovén st helyett mégis csak c"van! Erre JAGIC példáját követve viszont én is azt mondhatnám, hogy ezek nem Pannoniából valók, hanem a karantán szlovénektől származnak, a kik az ószlovén st helyett c-t ejtenek. Vagy talán a karantán szlovének messzebb estek a Pannoniában megtelepedett magyaroktól, mint a bolgárok ? Tudtommal jóval közelebb. De szükség nélkül nem akarok kimenni Pannoniából. ÁSBÓTH OSZKÁR nagyon helyesen kimagyarázta ezt a jelenséget itthon is.2

) A

láncsa egyszerűen elesik, mert nem szlávból, hanem olaszból való; a lencse és szerencse szókban pedig a c"nem a kölcsönadó pannon szlávban volt, hanem a kölcsönvevő magyarban ör

í-ből lett. A

Pest és mostoha szókban az st előtt magánhangzó, a lencse és szerencse szókban ellenben mássalhangzó van. Az utóbbi helyzetben a magyar st helyett c-t ejt; így pl. a szerb skwpstina magyarban a legműveltebb újságolvasó kiejtése szerint is szkupcsina, e-vel és nem si-vel. Igaza volt-e tehát jAGicnak, mikor a pannon szlávoktól kereken megtagadta az ószlovén si-t és a helyett oly apodictice c-t tulajdonított nekik? Bizony a magyar nyelv, fogások nélkül vallatva, épenséggel se arról nem tanúskodik, hogy az a szláv nép, mely a IX. században Pannoniát lakta, nem az ószlovént beszélte anyanyelvéül, se azt nem erősiti, hogy ugyan ez a szláv nép a mai magyarországi vendek őseiből állott. Azt a vallomást, melyet JAGIC vett tőle, egyenesen szólva, csak szemfényvesztéssel lehetett elérni. OBLAK itt is ismételte mestere tanítását ;3

)

csak annyiban tért el, hogy az sí helyett amellett elismerte az sc-t is, melyet azonban itt sehogy sem tudott megegyeztetni az sí-vei,4

) holott a maczedon x) Ezt

ASBÓTH (A szláv szók a magyar nyelvben 6—7. 1.) SZOBOLEVSZKIJ ellen vetette, a ki pedig csak JAGIC gondolatát ismételte. 2) U. o. 12—16. 1. 3)

Archív f. slav. Philol. XV. köt. 365—366., XVI. köt. 496. és XVII. köt. 476. 1. 4) U. o. XV. köt. 366. és XVII. köt. 476. 1. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXVII. A,