Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)
Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1
AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 31 nyelvet Szaloniki vidékéről vagy általában Maczedoniából származtassuk, sőt még olyant se, mely legalább elég világosan megengedné. A mi még hátra van: a névmutató (articulus), a declinatió és az infinitivus, az a maczedon elméletre nézve még sokkal szomorúbb. Már egyszer érintve volt, hogy az ószlovén nyelvnek van declinatiója és infinitivusa, ellenben a maczedon nyelvjárásoknak nincs, és hogy viszont az ószlovén nyelvnek nincs névmutatója, ellenben a maczedon nyelvjárásoknak van. Ezek oly nagyfontosságú különbségek, melyek az ószlovén nyelvet, ha elég régieknek bizonyulnak, Maczedoniából végkép kizárják. Lássuk egyenkint. A maczedon, mint általában a bolgár nyelvjárások infinitivusúl az igének puszta tőalakját használják a -ti infinitivusképző nélkül. Erről OBLAK mint fültanú így szól: «Infinitivus-aiakok szórványosan csak az északnyugati nyelvjárásokban, tehát a szerbbel szomszédos vidékeken fordulnak elő.» Azután példákat idézve így folytatja: ((Magam Maczedonia társalgó nyelvében nem hallottam régibb infinitivus-alakokat. Ez összeállításokból kitűnik, hogy a régi infinitivus csak a népköltés nyelvében, még pedig az északnyugati vidékekében egyes esetekben tartotta fenn magát. Minthogy e vidékek népköltése nyelvi tekintetben (a tartalomról és alakról szólni sem akarok) különben is a szerb hatás nyomait mutatja és némelyek még a társalgó nyelvbe is elhatottak, tehát nem lehet benne kételkedni, hogy az idézett infinitivusok nem bolgár örökség, hanem szerb eredetűek)).1 ) OBLAK ugyan az infinitivus eltűnését, úgy látszik, csak a XVI. században bekövetkezettnek hitte,2) de minthogy hiánya közös az összes bolgár nyelvjárásokkal, tehát valamennyi maczedonnal is, szükségképen vissza kell azt vinni a legrégibb múltba, egész a bolgár és maczedon nyelvjárások alakulásáig. Ez pedig az ószlovén nyelvnek első irodalmi alkalmazásánál már csak bizonyosan jóval hátrább esik. A névmutató fölvétele, valamint a román nyelvekben, úgy a bolgár és maczedon nyelvjárásokban is kétségkívül a legszorosabb kapcsolatban van a declinatió elhagyásával.8 ) A kettőnek egy x) Einige Capitel aus der bulg&rischen Grammatik (Archív f. slav. Philol XVII. köt. 466—468. 1.). 2) Archív f. slav. Philol. XVI. köt. 305. 1. 3) így vélekedik JAGIC is (Archív f. slav. Philol. XVI. köt. 283. 1.)
