Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Melich János: Geréb 206

208 MELICH JÁNOS. Kreisen von Hessen Grébe {Grébe családnév Kolozsvárt), in andern Schultheiss (v. ö. a Sóholz, Schulz, Soltész családneveket, 1. LUMTZER fejtegetését: Die Leibitzer Mundart) die benennung des vorstandes der dorfgemeinde». — De hát a mi szavunk nem lehet a hesseni németből való átvétel; nem is kell oly messze fáradnunk. KLUGE a hesseni adathoz (5:148) még ezt is csatolja: «auch Siebenbürg. (Sachs. Regen und Bistritz) gréf ,Richter'»*) (a LEXEE kfn. szótárában idézett források világosan mutatják, hogy a gréve egész Közép-Németországban közkeletű). — Az erdélyi szászban tehát van egy gréf, a melynek «falusi biró» a jelentése. De hát a gréfből még nem lesz a magyarban geréb. Arra azonban már könnyű a felelet, hogy mikép történt ez a kölcsönzés. KEAMEE FEIGYES (ddiotismen des Bistritzer Dialectes (Programm des evang. Obergym. A. B . . . zu Bistritz 1875—76, s 39)» czímű tanulmányában azt írja: «gréf, m. pl. gréb'n dorfrichter, in einigen dörfern des distriktos, z. B. Mettersdorf, Jaad, Dürrbach heissen lántgréf, pl. Idntgréb'n stb.» Tehát az erd. szász gréf többese gréb'n (ép így erd. szász. lej «gedeckte hausflur», pl. Ub'n). A mint már most a kfn. tac (gen. tages etc. mindig g-vel), stap (gen. stabes mindig i-vel) az újfn. helyesírásban is tag, stáb lett, ép úgy a belső analógia folytán a többes gréb'nből fölvehetünk egy erd. sz. egyes sz. nom. *gréb alakot. Egy ilyennek a fölvételét s létezését kétségtelenül bizonyítja a magy. geréb szó, a mely, mint láttuk, erd. szász jövevényszó ; bizonyítja továbbá az, hogy Erdélyben már a XIII. században van egy comes Ladislaus greb de Alwynez (LINDNEE, der schwabenspiegel bei den sieb. Sachsen Z. der Savigny-Stiftung far Rechtsgeschichte, Germ. abth. 6 bd. 36). — Ezek után mondanom sem kell, hogy a gróf etimológiailag egy a gerébbei, s hogy Geréb nevű családneveink egyek a mi bíróinkkal. Egyelőre nem tudom megmondani, milyen régi lehet a geréb szó szókincsünkben ; egy 1503 máj. 16-án kelt oklevél néhai Geréb Péter nádor birtokairól szól (v. ö. BOEOVSZKY, Csanádváimegye 1:140), de régibb adatok is vannak; erre enged következtetni a fentebb közlött XIII. századbeli adat, erre II. Endrének azon levele, mely a pannonhalmi apátság régi birtokait megerősíti; 1213. kelettel ez oklevélben ez áll: «nonum predium est, quod deditGurcu licentia Regis, et partém prati, quod est intra terminum alterius ville Regalis; prasstaldus quorum vocatur Graba (Cod. Dipl. Arp. 1:131, 6 :362). Ez a graba meg azt bizonyítja, hogy nálunk nem csupán a grávio, *gréb > geréb, hanem a grávo, *) V. ö. Schullerus A.: Die Vorgeschichte des siebb. deutschen Wörterbuchs, 36. old. gref: richter, schuke ; ennek valamint az erd. szász. hann-nabk fontosságáról u. o.